A holland Orphiro jóval inkább a mindennapi közlekedés eszköze, semmint egy teljesítményorientált sportmotor, azonban egy „kissé” eltér a megszokott sémától. A gép felépítésében és megjelenésében egy cruisert idéz, de itt nyoma sincs egy nagy V2-es erőforrásnak, és annak dobhártya-szaggató pöfögésének. A klasszikus üzemanyagtartályok formáját idéző burkolat alatt akkumulátorok és egy elektromotor lapul. A mindennapi ingázásban, közlekedésben használható masina múltat és jövőt ötvöző megjelenése kétségkívül megkapó, teljesítménye pedig igazodik a technológia jelenlegi szintjéhez: a hatótáv 100 kilométer körüli, a maximális sebesség pedig 120 km/h.
A gép nem csak egy mérnök jól sikerült formaterve, hanem egy valós jármű, bár azt egyelőre csak rendelésre gyártják. A kis gyártási mennyiség is kétség kívül hozzájárul a magas vételárhoz, ami nagyságrendileg 39’000 euró. Feltehető a kérdés, hogy ennek így mi értelme van, hiszen ilyen vételár mellett igazából gazdaságosnak nem nevezhető, teljesítményével pedig nem emelkedik ki a mezőnyből. Kicsit átgondolva a dolgot azonban kijelenthető, hogy ezekkel a tulajdonságaival és szemet gyönyörködtető megjelenésével jól illik a cruiserek világába. Így nincs is értelme a masina hasznosságát vagy teljesítményét firtatni, az egyszerűen csak szép.
Szépnek nem szép, de legalább ronda!
vannak dolgok amk eszembe jutnak erről a motorról, de a szépség az valahogy nincs közöttük…egy amorf tojás kerekekkel, az inkább 🙂
Hát nemtom….ennek a kategóriának semmi köze a feltűnésmentes halk suhanáshoz, csúcstechnikához, pláne nem az aerodinamikus bojlerformákhoz….
Szóval ‘ezt már megint hogy?’