Kettő vagy négy? Négy vagy kettő?
A Honda CB750 radikálisan átalakította a motorozás világát. A négyütemű sornégyes blokk, ha nem is vált egyeduralkodóvá, de a nagy teljesítményű utcai motorok világában, a versenysportban ma a legmeghatározóbb.
A fokozott környezetvédelmi szabályozás is a négyütemű motoroknak kedvez, de ez nem szegi kedvét néhány kétütem-fanatikusnak.
Nem célunk dönteni a „kétütem vs. négyütem” kérdésben. Mindkét kialakításnak vannak előnyei, hátrányai, döntse el mindenki maga, melyik típust részesíti előnyben. A tény viszont tény marad: a technikai versenyfutás, a nagyobb teljesítményre törekvés, a szigorodó környezetvédelmi szabályozás, és a négyütemű motorok könnyebb kezelhetősége miatt a kétütemű erőgépek perifériára szorultak. Néhány gyártó még nem adta fel a gyártásukat, mivel a kétüteműek fajlagos teljesítménye jóval kedvezőbb: sok kis lökettérfogatú motort, robogót még ilyen erőforrás hajt. A kétüteműek világának királyai kétségkívül a MotoGP 500 köbcentis osztályában induló gépek voltak egészen 2002-ig, a szabálymódosítások után azonban a királykategóriát meghódították a négyüteműek. A kor követelményeinek megfelelően pedig már a kisebb géposztályok átalakításának kapujában vagyunk. Néhány lelkes ausztrál motoros nem felejti el a hőskort, és ma már kuriózumnak számító motorok születnek álmaikból.
A világ túlsó felén, Ausztráliában született öszvér lelkes amatőrök munkája. Az R6-os váz tartalmazza az utóbbi évek fejlesztéseit. A váz, a futómű és a fékek a mai sportmotoroktól megszokott technikai szintet képviselik, a kétütemű, V4-es erőforrás pedig a régi „nagyokat” idézi. Ne legyen kétségünk: a versenyidomok, a közúti felszerelések hiánya egyértelművé teszi, hogy ez a masina a versenypályákra született.
Minden szögből vérbeli versenymotor
Egy fénykép a büszke tulajdonossal
A lényeg belül van: jól látszódik a V4-es kétütemű blokk első hengersora
TSS RS 500 GP
Egy egyedi tervezésű blokkal szerelt Aprilia RS 250-es átépítésével állunk szemben. A GP motorok tervezésében harminc éves tapasztalattal rendelkező Wayne “Wobbly” Wright legújabb munkája nem csupán egy egyedi motor, a projekt megvalósítására egy külön céget hoztak létre. A komoly tervezés, tesztelés eredménye egy igazi tiltott gyümölcs, GP-teljesítményre képes utcai motor. Korunk hatszázas sportmotorjaival összehasonlítva a kis bestia 112 lóerős csúcsteljesítménye nem tűnik túl nagynak, ám ne felejtsük el, hogy azoktól 35 kilogrammal könnyebb. A maximálisan leadott 82 newtonméteres nyomaték viszont figyelemre méltó és nem hagy kétséget afelől, hogy avatott kezekben sok mai sportmotorosnak kellemetlen élményt tud okozni versenypályákon, kanyargós utakon egyaránt.
RS500GP avagy versenytechnika egy utcai motorban
A könnyű RS vázba építhető blokk egyedi tervezésű elemei mind ezt a GP-t idéző teljesítményt szolgálják. A sorkettes kialakítású, összesen 500 köbcentiméter űrtartalmú hengerek szerkezete a versenysportot idézi, a hengerfejek belső oldala tórikus alakú, a kis tömegű kovácsolt dugattyúk lapos felületűek. A kiegyensúlyozott főtengely 90 fokos elékelésű, és az eredetitől négy milliméterrel vastagabb a tartósság, a kisebb vibráció és a jobb teljesítmény-leadás érdekében. A módosított alkatrészek listájára tartoznak még a beömlő oldalon található speciális gumibetétek, amelyek a levegőt a versenykarburátorokba vezetik, a képzett keverék pedig membrános vezérléssel jut az égéstérbe. A gyújtásvezérlés és a kipufogók kétféle konfigurációban készülnek. A motor LC változata kisebb, 100 lóerős teljesítményt nyújt lényegesen érezhetőbb teljesítménylökéssel, míg a GP típus a már említett 112 lóerős teljesítményt adja le, és kipufogó-szelep segíti a könnyebb kezelhetőséget. A nagyobb teljesítményhez módosított kuplung és más áttétel jár. A hátsó futómű himbarendszere nem csupán a súlycsökkentés miatt került átalakításra, a nagyobb rezonátoroknak szükséges helyet ez az átalakítás biztosítja.
Mivel a cég kicsi, rugalmasan tudják kezelni a felmerülő kéréseket: az alkatrészek csomagban rendelhetők, ám a cég igény esetén akár maga is elvégzi a beszerelést.
Ezek a nosztalgikus motorok is bizonyítják, hogy bár a kétütemű technológiát egyre kevésbé alkalmazzák a gyártók, de még ma sem lebecsülendő teljesítményre képesek az ilyen erőművel szerelt könnyű kétkerekűek. Bár a csúcsra járatott versenytechnika nem éppen környezetbarát, de még az is elképzelhető, hogy új, környezetkímélő megoldásokban találkozhatunk a kétütemű erőforrásokkal.