Anno mikor a CRT-motorokat bevették a királykategóriába, igazi bójakerülgetés vette kezdetét, mert annyival lassabbak voltak mint a prototípusgépek. Ennek egyik fő oka, az utcai motorokban találhatóhoz túlságosan hasonló erőforrás volt. A hagyományos mechanikai megoldásokkal egyszerűen nem lehet elérni azt a teljesítményt amit a többet forgó és precízebben szabályzó, pneumatikus vezérléssel ellátott egyedi motorok tudtak. A hagyományos rugós szelepvezérlésnél egy bizonyos fordulatszám fölött a rugó már nem képes követni a szelep mozgását, ami először csak pontatlansághoz majd rugótöréshez vezet. Persze a kisebb blokkok alacsonyabb mozgó tömegeivel ezek a határok jobban kitolódtak, így foroghattak a kilencvenes években 20.000 környékén a negyedliteres sornégyes sportmotorok. Azonban a literes motoroknál már nem papírból vannak a dolgok, így itt egészen megközelítette a fejlődés a fizika határait. Ezt a problémát küszöböli ki a levegővel vagy nitrogénnel működő vezérlési mód, amiben elhagyják a rugót, és megfelelően adagolt nyomással repítik vissza a szelepet a zárt állásba. Ez gyorsabb, precízebb, ezáltal nagyobb teljesítményt elérhetővé tevő megoldás. Érdekesség, hogy a prototípusmotorokkal is a húszezret karcolgatják a pneumatikus vezérlés segítségével, de ott már sokéves előnyben vannak az itt bemutatott csapat motorjával szemben.
Ledolgozandó a jelentős teljesímtényhátrányt, már 2013-ban elkezdték a kiscsapatok is a levegős bizniszt, és elsőként az Avintia Blusens Kawasakis versenyzője, Hector Barbera kapott lehetőséget egy ilyen hibrid CRT versenygéppel menésre. Azért is volt fontos a kevesebb pénzből gazdálkodó privát istállóknak ez a dolog, mivel a komoly gyári csapatok a CRT motorokba is annyi pénzt locsoltak, hogy csak ilyen bátor huszárvágással érhettek a nyomukba. Néhány szóban elmondva amit majd a videón is hallhattok Giacomo Guidatti csapatfőnöktől, az a lényeg, hogy 170 BAR nyomást tolnak a motoron található tartályba, amiből a hengerfej 10 BAR-t kap, és ezen a nyomáson működtetik a szelepvezérlést. Tízezres fordulat felett 5-8 százalék teljesítménynövekedést kaptak, ami elvisz némileg hosszabb áttételt és ezáltal a top speed is megugrik, amit ugye nem kell kifejteni mekkora előny a többiekhez képest. Most pedig maga a főnök meséli el, hogy miről is van itt szó:
Cimkék:
Tüskék, acélidomok, baltával vágott szegletek és tömény kreativitás, hogy az Open Road Festig is legyen mit nézned a Harley háza tájáról.
Elolvasom »Klassz videó arról, hogyan ne motorozzunk és viselkedjünk az utakon, mert akár rossz vége is lehet, ha hasonló hülyébe botlunk
Elolvasom »A plexivel felszerelt, vagyis túrázásra is alkalmas sildes bukósisakok igen népszerűek manapság. Az X-Lite X551 modelljét alaposan kipróbáltuk.
Elolvasom »A Harley-Davidson Street Rod a márka többi modelljéhez képest pofátlanul olcsón kelleti magát. De vajon elég ez az üdvösséghez?
Elolvasom »A V4-es superbike kategóriában az Aprilia messze megelőzte versenytársait. A különleges RSV4 legvadabb, RF változatáról olvasónk számol be.
Elolvasom »Magyar ember építette és olyan élményeket képes adni a BMW K1200S Schwenker oldalkocsis fogat, amely semmilyen más motorhoz nem is hasonlít.
Elolvasom »