Mindössze néhány hete szellőztette meg a Victory, hogy minden idők legerősebb power cruiserét dobja piacra Roland Sands Pikes Peak versenymotorja, valamint Urs Erbacher tanulmánygépe alapjain Octane típusnéven. Mivel ebben a ligában versenyez a Ducati Diavel is, valami iszonyat vadállatra készültünk. A tervek szerint 2016. február 19-én megtörtént a nagy leleplezés – amely számomra legalábbis komoly csalódást jelentett..
A Victory úgy mutatta be újdonságát, mint “the modern American muscle bike”, vagyis a modern amerikai izommotor. Azt mondták a hivatalos anyagban, hogy az alaprecept lényege: nagy motor egy könnyű vázban, mindenféle komfort nélkül – minden csak a motorozásról és az erő élvezetéről szól. Ehhez képest az alapadatok sokkolóan vérszegények – legalábbis ahhoz képest, amire a talán túlzott várakozások alapján számítottunk.
Az 1179,3 köbcentiméteres folyadékhűtéses V2-es blokk 103 lóerőt ad le 8’000-es fordulaton, legnagyobb forgatónyomatéka pedig 99 Newtonméter 6’000-nél. Az emlegetett Ducati Diavel 156 lóerőt és 129 Newtonmétert tud (utóbbit 5’000-es fordulaton), de a nagy hazai vetélytárs, a Harley-Davidson V-Rod is 111 Newtonméterrel tekergeti a hátsó gumit körbe. Úgyhogy nem hogy osztálya legerősebbje nem lett, hanem mindegyik közvetlen versenytársa lenyomja…
A könnyű építésmód annyiban igaz, hogy az első- és hátsó alumínium segédvázak a teherviselő blokkhoz kapcsolódnak, az Octane tömege azonban így is 243 kilogramm. Az első futómű két 41 milliméteres teleszkópból áll, amelyek nem állíthatóak és 120 milliméter a rugóútjuk. Hátul két rugóstag található, amelyeknek legalább előfeszítése testre szabható, rugóútjuk azonban csupán 76 milliméter. A fékrendszer elöl kettő, hátul egy darab egyaránt 298 milliméter átmérőjű tárcsából áll, az elsőket kettő-kettő, a hátsó egy dugattyú nyomja össze – az ABS széria.
A gyár ígérete szerint a kormányzási- és futómű geometria agresszív és jó vezethetőséget tesz lehetővé: az 1’578 milliméteres tengelytávú Octane 32 fokos szögben dönthető be, mielőtt leérnek a lábtartói. Az európai forgalmazás kezdetét még nem hozták nyilvánosságra, a kontinensünkön tervezett alapárat azonban igen: a vas 12’950.- euróba, azaz bő négymillió forintba fog kerülni. Persze nyilván nem hazánkban, de legalább az árába nem tudok belekötni. Meg amúgy is: motorról csak azután alkotunk véleményt, hogy kipróbáltuk – az elsőre csalódottá tevő számok még csodás végeredményt is hozhatnak az utakra.
Cimkék:
Sokkal több mint pletyka, szinte biztos: a Ducati bővíteni szándékozik a sikeres Scrambler variációinak a számát. Egy nagyobb erőforrással is.
Elolvasom »A nagy szakadékot egy Duke 890 típusnevűre keresztelt géppel tömi be az osztrák gyár. A masinát elkapták tesztelés közben, persze "véletlenül".
Elolvasom »A plexivel felszerelt, vagyis túrázásra is alkalmas sildes bukósisakok igen népszerűek manapság. Az X-Lite X551 modelljét alaposan kipróbáltuk.
Elolvasom »A Harley-Davidson Street Rod a márka többi modelljéhez képest pofátlanul olcsón kelleti magát. De vajon elég ez az üdvösséghez?
Elolvasom »A V4-es superbike kategóriában az Aprilia messze megelőzte versenytársait. A különleges RSV4 legvadabb, RF változatáról olvasónk számol be.
Elolvasom »Magyar ember építette és olyan élményeket képes adni a BMW K1200S Schwenker oldalkocsis fogat, amely semmilyen más motorhoz nem is hasonlít.
Elolvasom »