Évekkel ezelőtt volt szerencsém nem csupán magát a típust, hanem a félautomata (vagy nevezzük inkább automata kuplungosnak) erőátviteli rendszer első generációját is kipróbálnom. Mostanra azonban szinte minden csak nagy vonalakban hasonlít az akkori állapotra a motorban. A nevében nem is jelzett típusváltás során annyira sokat újítottak az iwatai mérnökök a túragőzösön, hogy mindenképpen újra vallatóra kellett fogni. Egy hosszú, nagyrészt utassal és csomagokkal elkövetett tátrai túra során reményeim szerint minden erőssége- és gyengéje napvilágra került. Annyiban előre kell szaladnom, hogy utóbbiból nem lesz túl sok.
Tényleg így indult a történet. Általában egy tesztmotor átvétele nem tart túl sokáig, mert a kétkerekű járműveken levő rendszereket vagy ismeri az újságíró szakmát aktívan művelő motoros, vagy rájön magától, mi mire való és hogyan működik. Ennél a gépnél ez nem igaz. A Yamahások ugyanis világra segítettek egy olyan menüvezérlő rendszert, amelynek feltérképezése elég körülményes lenne egyedül. Ugyanakkor zsenialitása is egészen meglepő.
A gombrengeteg megszüntetése érdekében valamennyi állítható funkciót – elektronikusan szabályozható szélvédő, futómű (előfeszítés és csillapítás külön), markolatfűtés, menürendszer (több oldalas!) – összesen két, bal kezünknél található kapcsolóval szabályozhatunk. A hagyományosan a fénykürtöt működtető kis gombbal léptethetjük a különféle témaköröket (a jobb oldali folyadékkristályos kijelzőn közben nem csak szöveges, hanem menet közben is nagyon jól felismerhető grafikus ábrák segítenek minket), a felette levő nagy billenőkapcsolóval pedig az egyes részeken belül tudjuk szabályozni, ami éppen ott található.
Tehát ellépkedünk a szélvédőre, és a bal hüvelykujjunkkal máris állíthatjuk a hatalmas légterelő magasságát. Kiválasztjuk a markolatfűtést, és beállíthatjuk, hogy egyes, kettes vagy hármas intenzitáson szeretnénk működtetni. Odaugrunk a futómű csillapításához, és kiválasztjuk, hogy puha, közepes vagy kemény legyen a rugózás alattunk. Ugyanígy van még három fedélzeti számítógépes képünk, mindegyiken 3-3 adattal, mint például különféle távolságok és fogyasztások. Az előfeszítést is innen állíthatjuk, de csak járó motornál és álló helyzetben (mint minden hasonló rendszernél).
Az igazán elképesztő az egészben az, hogy ezen a rengeteg lehetőségen belül számtalan alfunkciót még testre is szabhatunk magunknak (ez mindig csak álló gépnél lehetséges). Például a markolatfűtés esetén az almenübe belépve beállíthatjuk, hogy az 1-2-3 fokozatok egy tíz lépcsős skálán hova essenek. A leggyengébb is lehet tehát jó forró, de a legerősebb is közepesen langyos – teljesen egyéni habitus függvényében. A menü aloldalakon levő említett összesen kilenc információt is mi magunk szabhatjuk meg, hogy hol melyik látszódjon.
A futómű csillapítása még durvább: a három pont (soft, standard és hard) valójában egy 21 fokozatú skála. Az első hét fokozat tartozik a puha kategóriába, a második hetes adag a közepeshez, míg a felső hét lehetőség a keményhez. Álló motornál pedig beállíthatjuk, hogy a soft, a strandard és a hard a saját hetes csoportján belül hova ugorjon, amikor menet közben kategórát váltunk. Mivel sokat mentünk és tényleg sokat állítgattam a rendszert, azt kell mondjam hogy egészen egyszerűen brilliáns. Abszolút testsúly, motorozási habitus és útviszonyok függvényében lőhető be, hogy miként viselkedjen alattunk az FJR: ringatózó, de nem túl magabiztosan kanyarodó csatahajóként, vagy elképesztően feszes sportmotorként. Valóban akkora az állítási tartomány, hogy a fenti végletekben semmi túlzás nincs.
Az előfeszítés állítása is megér egy dicséretet, ugyanis több márkánál megszokott három helyett négy állása van: egy személy, egy személy csomaggal, két személy és két személy csomagokkal. Utóbbi szokott hiányozni, de lássuk be: szükség azért van rá! Egy ilyen motornál mindenképpen. Ennek az egyetlen rendszernek a működtetéséhez kell álló, de járó motor, hiszen csak így tudják a szervók átállítani az FJR magasságát. Amikor szabályozzuk, nagyon jól érezhetően emelkedik és süllyed alattunk az ülés, a tartomány ugyanis itt is igen komoly.
A második oldalon végre el is indulunk a Tátrába. Lapozz!
Cimkék:
Nekik és nekünk is immáron harmadszor okozott felejthetetlen élményt a program, amelynek most különös aktualitása van.
Elolvasom »Két kuplungmentes túramotor. Ami persze olyannyira nem igaz, hogy kettőjüknek három tengelykapcsolója is van, kuplungkarjuk még sincs egy sem.
Elolvasom »A plexivel felszerelt, vagyis túrázásra is alkalmas sildes bukósisakok igen népszerűek manapság. Az X-Lite X551 modelljét alaposan kipróbáltuk.
Elolvasom »A Harley-Davidson Street Rod a márka többi modelljéhez képest pofátlanul olcsón kelleti magát. De vajon elég ez az üdvösséghez?
Elolvasom »A V4-es superbike kategóriában az Aprilia messze megelőzte versenytársait. A különleges RSV4 legvadabb, RF változatáról olvasónk számol be.
Elolvasom »Magyar ember építette és olyan élményeket képes adni a BMW K1200S Schwenker oldalkocsis fogat, amely semmilyen más motorhoz nem is hasonlít.
Elolvasom »