Ahogy közeledik a motoros szezon, úgy özönlenek a fészbukomon a motorosok agymenései, ezek közül gyűjtöttem össze a legnagyobb idiótaságokat. A sztorik a valóságból származnak, úgyhogy bármilyen hasonlóság az itt leírtak és a te dolgaid között nem a véletlen műve! Nyilván senkinek a nevét nem fogom kiírni, nem is az a cél, hogy valakit az esetleges tapasztalatlansága miatt beégessek – inkább az, hogy ha még nem szedtél össze elegendő tudást, vagy épp három haverodból kettő is a rengeteg tévhit valamelyikét ajánlja, azért néha gondolkodj el egy kicsit és nézz körül az “átlagos” motoros világban, hogy meglegyen a megfelelő válasz.

Vágott slick utcára

Amióta nálunk is felkapott lett a pályamotorozás és megjelentek a slick gumik, azóta vannak utcai – főleg sportmotorosok -, akik “szarér-hugyér” megszerzik a pályamotorról már ledobott kopott slickeket, vágatnak bele mintát és a hihetetlen motoros tudásukhoz még hozzáadnak 20 százalékot. Legalábbis ezt hiszik. A vágott slick ugyanis sokkal rosszabb utcára, mint egy normális oda gyártott gumi. Miért? Mert a vágott slick tapad. Pályán. Megfelelő hőmérsékletre melegítve. Szerinted a slickes pályázók azért használnak gumimelegítőt, mert még nem jöttek rá arra az okosságra, amire te? Nevezetesen hogy hidegen is remekül működik a gumi? Hát persze, hogy nem azért! Hanem azért, mert a slick-nek – és azok különböző fokozatainak – csak egy nagyon szűk tűréshatáron belül kell tapadásban teljesíteniük. Teljesen más keménységű/lágyságú slicket használnak 18 fokban, mint 32-ben. Érted? 14 fok különbség és azon belül is többféle gumi közül választja ki a pályamotoros, hogy az aznapi aszfalthőmérséklethez, a pálya aszfaltminőségéhez és a motorozási stílusához melyik gumi tapadása a legoptimálisabb. Belemehetünk – de utcai szinten teljesen felesleges – hogy pályán még beleszámolják a gumi nyomásába a súrlódás okozta plusz hőtágulást is, azaz a gumi nyomásának a változását körről-körre.

A pályagumira hiába vágatsz mintát, anyaga miatt alkalmatlan marad az utcai használatra

Slick utcán? Muhahahahaha! Egy normál, hagyományos, utcára készült sportgumit se használnak ki azok, akik a slick-től várják a jobb motorozási tudást. Egy tuningolt ezreses motorral is tökéletesen működik egy utcai gumi – reggel, délben, este, 15 fokban és 35 fokban is, szárazon, esőben egyaránt. Megakadt a szemem az egyik ilyen “slickes utcai csávó” bejegyzésén: azt írta, hogy „nem baj, majd nem motorozunk esőben”. Idióta… induláskor a hideg slick gumi miatt bármilyen melegben az első kanyarban vágódsz be az árokba tapadáshiány miatt! Az sem mellékes, hogy a slick utcán már néhány száz kilométer után kockára kopik, azaz keletkezik a gumi középső futófelületének a szélein egy-egy él, amik miatt aztán hatalmas élmény, amikor dönteni kezdesz és át kell rajta húzni a motort. Tudom-tudom… jönnek a supermotosok és ők védik majd a vágott slicket – de azt ne felejtsük el, hogy a supermoto és egy 600-as sport között motorozás szempontjából ég és föld a különbség!

Gyorsváltó

Kétszer is belefutottam aránylag rövid idő alatt…. Egy Hayabusán, amit nyilván nem használ a gazdája pályán, csak utcai nagy hasításokra és túrára, meg egy srácnál a motorvásárlási tervében, miszerint motorosunk úgy akarja utcán megverni a GSX-R 1000-est, hogy egy 750-es megvételén gondolkozik, amire gyorsváltót akar tenni, mert úgy majd sikerülni fog.

A gyorsváltó ma már sok gyári motoron elérhető – mégsem lehet alapszükségletnek nevezni

Félelmetesen nagy butaság, halál felesleges pénzkidobás. Nulla, azaz 0 értelme van. Hol harcolsz az utcán századmásodpercekért, amit a gyorsváltó használata eredményezhet? Főleg úgy, hogy a mai motorokon – és ez igaz volt 15 éve is! – nem kell kuplungolni felfelé váltáskor, elég elengedni kicsit a gázt és már bele is pattinthatod a következő fokozatot. Tényleg kell utcára egy gyújtásmegszakítás, hogy úgy tudj váltani, hogy nem engeded el a gázt Baktalórántháza és Békaseggfalva között? Halál felesleges!

Végsebesség-korlátozás tiltás

Ez is főleg a sportmotorosok agymenése – meg a Busa, az XX és a más műanyaggal sportmotornak álcázott túramotorosoknál. A “mennyit mutat az óra” vírus hatására az agyban elindul az a folyamat, amikor elhiszed, hogy a motorod – főleg amikor videón mutogatod a 600-asodat vagy 750-esedet – 300-at megy a valóságban. Talán, ismétlem TALÁN 1-2 féle ezres sportmotor eléri újkorában! De ha az órád 297-et mutat, akkor apukám számolj rá egy (jóindulattal, mert ennél simán többet is csalhat) 3 százalékos csalást pluszban, ami a valóságban máris csak 290 km/h…. Nem beszélve a lánckerék áttétel cserés motorokról, amik akár 10-15 százalékot is csalhatnak felfelé! Ebbe a kardba dőlnek bele a kisebb köbcentiméteresek (600/750) Youtube videói, amikor is 280 felett “mennek”.

A végsebességen rugózni nincs sok értelme – utcán nem mindegy, hogy 299 helyett esetleg tud 306-ot a géped?

Ültem olyan busán, amiből kivették a tiltást, aztán amikor megmutattam a gazdájának a GPS-es mérést, hogy 285-öt megy a motorja, akkor volt nagy fejcsóválás, hogy át lett verve. De jóindulatú leszek, oké?! Mondjuk azt, hogy mindegyik ezres motor megy 299-et halál pontosan. Akkor tényleg nem mindegy, hogy 299, vagy 301? Két kilométer/óra különbség ekkora tempónál 60 centiméter másodpercenként. De ha még 310-et is megy a gép, akkor is csak 3,1 méter per másodperc pluszban. Tényleg észreveszed, hogy nem 83 métert, hanem 86,1-et teszel meg egy szekundum alatt? Ha azt akarod, hogy jó legyen a motorod végsebessége, akkor tartsd tisztán a légszűrőt, az sokat fog jelenteni! Ha meg fékpadon tudott háromszázat, akkor azt vedd észre, hogy a műhelyben nem kellett neki legyőzni a légellenállást. Azt gondolod, hogy az apróság? Emeld fel egyszer egy kicsit a bal kezed kétszáznál és meglátod! (És akkor az még csak 200, hol van a 3 kiló?)

Onboard felvétel utcán

Én vagyok az utcai száguldozások videóra rögzítésének első embere!! Tudtad? Nem? Én sem. A régi videóim miatt jó párszor pattintották a pofámba ezt a marhaságot, mintha én találtam volna fel az internetet is… amikor én egy-két ilyen videót csináltam, akkor már kismillió ilyen terjengett a neten – igaz, hogy akkor még a Youtube nem létezett, de voltak más oldalak, így aki akarta, megtalálhatta.

Amikor kamerázzuk saját motorozásunkat, hajlamosak vagyunk többet vállalni a kelleténél – ami sokszor nem vezet jóra

Tudom, hogy iszonyat jó érzés, amikor 1000 kurvaanyázós komment között van néhány, amelyik ajnároz, hogy mekkora ász vagy! Közben meg csak annyi történt, hogy meg tudtál venni egy 30 ezres kamerát és húztál egy-két kövéret. Ez a 21. században már természetes – ki azt teszi ki a netre, hogy mit evett, ki azt, hogy mekkorát száguldozik. Érthető. De csikánó!! Március közepén a 13 fokban 240-nel??? Ugye nem kell tovább boncolgatni, hogy miért iszonyat nagy marhaság, amit csinálsz?

Kanyarban térdelve utcán

A helyi Márkmárkezek a legnagyobb kedvenceim. Mátra, Bakony, Mecsek motorozásos kanyarfotók, ahol a térdkoptató belediffundálódik a betonba. Ügyes! Az nem zavarja az embert, hogy a motor dőlésszöge mindössze 18,5 fok és ahhoz, hogy leérjen a térde, már inkább az oldalidomon ül, a segge azt se tudja, hogy hol az ülés. Tudom, tudom, Rossi is így csinálja. Aha, csak ő 60 fokos dőlésszöggel és 190-nel, aranyapám! És ha nem muszáj, hidd el, nem éri a térde az aszfaltot! Nekik oda kell a visszajelzés, neked 72-vel a Mátrában kevésbé. Amellett, hogy ciki, még veszélyezteted is magad, mert jobban figyelsz a magyar vándor tornagyakorlatodra, mint a kanyar ívére, a motor egyensúlyára és a gázkezelésre.

Ez a stílus versenypályán rendben van – közúton felesleges és még veszélyes is

Amennyiben egyszer véletlenül kitévedsz egy pályára, ott se a térdkoptatód leérintésével kezd. Utcán is, pályán is többet érsz el azzal, ha tökéletesen ismered a motorod kanyarodás közbeni egyensúlyát, a helyes ív-választást és a megfelelő kigyorsítási ütemet. Utcán SOHA nem lesz szükséged a térd letételre, pályán pedig jön magától, ahogy felgyorsulsz. (Csak súgom, hogy a Hungaroringen egy régebben jó amatőr idő volt a 2:00… nem biztos, hogy háromszor leért a térd annál, aki jól motorozott, mégis jött a jó köridő.) Ennek a fajtának a legégőbb példányai azok, akik egy amatőr pályanapon vagy elkérik valakinek a kopott térdkoptatóját, vagy megkérnek valakit, hogy az övét húzogassa meg néhány körön át. Ha azt akarod, hogy a normális motorosok ne nézzenek hülyének, ne akarj ebbe a kasztba tartozni.

A használt gumi a jó gumi!

Nem árt a motorod megvételekor körbejárni a témát, hogy mennyibe kerül a fenntartása. Nem arra gondolok, hogy mennyire lehet leszorítani gagyi olajakra, egyéb színvonaltalan cuccokra a fenntartást, hanem hogy ha van egy CBR600-asod, akkor azt arra tudd használni, amire való. Húzz meg egy minimum határt, ami alá színvonalban nem mész és azt meg is tudod fizetni. Jaja, vágom, hogy a Honda gyári mérnökei tudatlanok hozzád képest, mert háromezerért már van alig tízezer kilométert futott németországi használt gumi, de szerinted mi a túrónak fejlesztettek neked több tíz évig futóművet, hogy aztán az egészet elrontsd egy kockára kopott utcai gumival?

Spórolsz a használt gumin? Éppen a motorozás élvezetét veszted el, ha egy más által kockásra koptatott abronccsal kínlódsz

Láttam egy képet a neten, ahol a csávó vagy 15 darab használt gumit tárazott be egész évre. Remek. Ez azt jelenti, hogy esélye sem lesz egyetlen egy jó kanyarra sem, ahol ne kellene a szögletes gumi tapadásvesztésével számolni. Japánban ha ezt tudnák a gyárban öreg, hogy ennyire tartod a motorodat, akkor inkább 40×40-es zártszelvényből hegesztenék a lengőkart, mert neked a kockás gumidhoz az is tökéletes lenne. Emellett a használt gumi azért is jó, mert így legalább nagyon jó barátaid lesznek a gumiszerelők, mivel ezerötszáz kilométerenként futkározhatsz hozzájuk, mert  “megintelfogyott” – és még örülsz, amikor a hátad mögött összesúgnak, hogy mekkora ász lehet ez a csávó, hogy ilyen hamar elkoptatja! Semekkora ász, a kopott gumi pikk-pakk elfogy, oszt kalap. Bele lehet futni – ki tudja miért kidobott – jól kinéző használt gumiba, de azért forgasd végig, nincs-e megfékezve, nem repedezett-e a széle, nem volt-e benne pár defekt, és nem féloldalasra van-e kopva? Amellett, hogy persze ne legyen kocka. Az első olyan eset után, amikor 30 ezer forintnyi gumin való spórolásból cseszed össze a motorod oldalát és buksz el 2-3 kilót a javításra, soha többet nem fogod sajnálni a lét új abroncsokra!

Milyen motort vegyek?

Sok ilyen kérdést kapok. Szívesen is segítek. De annyit mindenkitől meg szoktam kérdezni, hogy “azzal legalább tisztában vagy, hogy melyik stílus tetszik?” Mert a legtöbb kérdezőnek fogalma sincs, hogy csoppert vegyen, vagy endurot. Remek. Szerintem édesanyád sem tudná ezt megmondani, pedig ő biztosan régebb óta ismer, mint én. Srácok, tökre nem gond, ha most cseppentek bele ebbe a motoros világba. De legalább legyen egy érzésed, hogy mi felé hajlasz?! Csak tudod, hogy a nőket szereted, vagy a fiúkat!? Ugyanilyen a motorozás kérdése is.

A gigantikus sporttúra bálnák nem éppen ideálisak a Hungaroringre. A sportmotorok pedig túrázni…

Van aki nem tud dönteni a 250-ese után, hogy 750-es gyorsváltós, vagy a széria 1000-es GSX-R-t vegyen utcára. Van, aki kétütemű krosszmotort akar venni endurozáshoz. Van, aki 1100XX-et akar pályázáshoz. És sorolhatnám. A legegyszerűbb, ha veszel egy-két motoros újságot, nézegeted a motoros weboldalakat, fórumokat – és rövid időn belül a helyére kerül minden ebben a rohadt sok motort tartalmazó világban, hogy melyik motor mire való. Te már abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy 50-től 2’300 köbcentiméterig válogathatsz több százféle motorból, tökéletesen megtalálhatod a méret, teljesítmény, stílus és minden egyéb szempont szerint azt, amelyik legjobb lesz a stílusodhoz.

A soha el nem eső motoros

Ők a motoros ego csúcsai. Mindenki hülye, aki nem ő. Valaki elesett? Pfff… (és jön a magyarázat, hogy miért volt ostoba, ha hibás volt, ha nem). Axióma: nincs el nem eső motoros! Aki motorozik, az pofára fog esni. Egyszer, kétszer, tízszer. Mondjuk aki tízszer esik utcán és túlélte, az igen gyorsan menjen nyugdíjba és adjon hálát az égnek… Elesik a robogós, a túramotoros, az endurós, a supermotos, a streetfighter, a sportmotoros, a naked bike-os és a csopperes is. Amivel eddig én elestem: robogó, csopper, naked bike, sportmotor, enduro. Az esések zöme kicsi – szerencsére. Szerintem nem csak az enyémek, másoké is. Olyan nincs, hogy tízezerből egyszer sem hibázol – elég csak egy kicsit, és akkor még nincs itt az, hogy más is okozhat balesetet. (Lásd a napokkal ezelőtt elhunyt a 16 éves robogós lányt, akibe szemből belement egy másik motoros.) Elég, ha az a rohadt cipőfűző beleakad a váltóba és te meg letennéd a lábad – már be is takaróztál a motoroddal. Elég, ha mész egy erdősávban nyáron és az egyik hülye kanyar porosabb vagy hidegebb. Elég, ha lepillantasz a kilométerórádra és közben egy autó satufékezik előtted. Elég, ha kiugrik eléd egy őz és belemarkolsz a fékbe. Ezer dolog van, amiért pofára eshetsz egy és háromszáz kilométer/óra (már amelyik motor megy annyit) között.

Előbb-utóbb mindenki elesik. Ki kisebbet, ki nagyobbat. Csak ne ilyen ruhában tegyük!

Tedd meg, amit megtehetsz: sisak, kesztyű, kabát, protektorok, aztán talán csak egy apró bukást okoz a balfaszságod vagy a szerencsétlenséged. Felállsz, vagy épp megtanulsz újra járni és motorozol tovább. A következő esésig – és így tovább. Aztán amikor majd találkozol a “soha el nem eső” motorossal, ne szégyenkezz, mert te is voltál ilyen – csak te már tapasztaltabb vagy, de semmiképp nem hülyébb, mint a többiek. Márc legvége van ma. Nagyjából két hete küldtek el engem mindenhova a Palás eséses videó miatt, hogy lejáratom a stunt sportágat, mert ők nem esnek el. A video után alig telt el egy hét, és a március 21-22-i hétvégén a Hungexpo Motorkiállítás Stunt OB versenyén az egyik versenyző telibe verte a nézőket védő acélrács-kordont. Március legvége van, annak a napja, hogy Hadnagy Józsi (a kunmadarasi gyorsulási versenyek létrehozója, ezer éves motoros fószer) szájra esett 20 méteren belül, ahogy elindult egy kölcsönmotorral. Van még kérdés?

Kattogás a műszaki adatokon

“Az enyém 167 kiló szárazon! – Az semmi, az enyém 166,5 szárazon, mert kidobtam belőle a gyári szerszámkészletet!” Tök fasza. Csak szárazon – olaj, hűtővíz, benzin nélkül – nem lehet ám menni a motoroddal! A legjobb súlyú motor is 200 feletti lesz egy teletankolás után! Különben meg tényleg nem olyan mindegy, hogy a Honda két kilóval könnyebb, mint a Kawa, a Yamaha egy kilométer/órával lassúbb, mint a Suzuki, a Ducati 110 fordulattal többet pörög, mint az Aprilia?

A műszaki adatok is fontosak, de nem mondanak el mindent egy motorról!

Ezek a matekzsenik mindig megölik az agyamat. Rendszerint aki ennyire belemászik a szorzás-osztásba, arra kell várni a fagyizónál, mert azt már nem tudta kiszámolni, hogy mennyire kellene húzni a gázt, hogy egyforma legyen az átlagsebességünk és egyszerre érjünk oda. Sokkal fontosabb egy motornál, hogy a testalkatodra passzoljon és komfortosan tudj hasítani vele akár több órát, ha kell. Ha törpe vagy, ne vegyél túraendurót, inkább egy Ducati Monstert – ha pedig tenyeres-talpas henteslegény, akkor ne R6R-en púposkodj, hanem egy Tuonon.

Tuning-matyik

Melyik a jobb kipufogó rendszer? Az Akráé mennyivel tud többet? A kérdésre kérdéssel szoktam válaszolni. Mennyi a köridőd a Hungaroringen, a Pannonia Ringen és a Szlovákia Ringen? A válasz legtöbbször: “Még sosem voltam.” Na, akkor helyben vagyunk. Vegyünk egy 200’000.- forintos komplett rendszert a 600-as sportgépre, mert az kell. Anélkül nem érzi embernek magát a motorosunk. Amúgy is sokkal jobb lesz tőle a motor! Több lesz benne a lóerő!!! Szerintem az állkapcsom az ilyen fickókkal történő beszélgetések miatt már 20 évnyit többet kopott el, mint kellene. El szoktam mesélni egy páréves történetet, abból néha átjön a fickóknak, hogy jobban jár, ha benzinre költ inkább, mint tuningra. Helyszín: Pannonia Ring. Verseny: Suzuki GSX-R KUPA, egyforma 600-as Gixerekkel. A mezőny vegyes. Mi amatőrök, meg az akkori magyar fiatal profi versenyző élmezőny: Kispataki, Rizmayer, Magda Atti, satöbbi. Utolsó helyről indul Andreas Meklau, a 40 év feletti osztrák, visszavonult Superbike VB versenyző (állt dobogón az SBK VB-n, de csak a hazai osztrák futamon, ahol ismerte a pályát; a többi versenyén vagy benne volt a legjobb tízben, vagy nem – a legtöbb pontot 1994-ben gyűjtötte), aki amúgy nem lett világbajnok, de legalább volt pár jó menete. Itt hobbiból elindult. Nos, a motorok széria 600-as K6-os Gixerek voltak, utcai (MONDOM UTCAI) gumikkal. A rajt után a hazai fiatal élgárda iszonyúan elsöpör, az amatőrök még küzdenek az első és második kanyar között, amikor az eleje már túl van a 3. kanyaron. Meklau úgy ment el mellettem a 4. kanyar előtti féktávon kívülről, hogy én azt hittem, hogy már lelógok a fűre. Na ő még ott elfért. Még az első körben, a pálya kétharmadánál már ő vezette a mezőnyt! Szóval egy csont széria K6-ossal úgy agyonverte a legjobb motorversenyzőinket az első körben egy kivénhedt osztrák bőrgatyás, hogy az onboard felvételén úgy tűnt, mintha mindenki bemelegítő körön menne, csak ő húzná a gázt. Na, ennyit tudott már tíz éve egy széria 600-as, amit még a magyar élmezőny se tudott kimotorozni!!! Leesett a mondanivaló? Mit akarunk mi tuningolni egy hatkilóst, amikor még azok se tudták kimotorozni, akik három éves koruk óta, úgy húsz éve ezzel foglalkoznak nap, mint nap!?

Utcai használatú motornál elég felesleges dolog vagyonokat költeni tuningra

Ja, hogy utcára kell!! ÁHHÁÁÁÁ!!! Értem. Akkor ha kevés a 600, miért nem veszel egy széria 750-est, ami úgy otthagyja a tuningolt hatszázasodat, hogy azt se tudod mi Magyarország pénzneme. Amit egy tuning hozhat lóerőben egy 600/750/1000-es motoron: a teljes rendszer +2-3 lóérő, a végdob +6-10 lóerő, de ehhez kell egy jó sportlégszűrő (+1 lóerő) és nem árt ehhez hangolni a benzin-levegő keveréket egy elektronikával. Kevés a 750 utcára? Vegyél ezrest… mindent tud, jobb, mint egy űrhajó! Kevés az ezres? Tanulj meg motorozni, mert fogalmad sincs, hogy mire képes. Meg soha nem is fogod tudni – velem együtt!

A helyes út – tévhitek nélkül

Amennyiben valamilyen motoros témában nem vagy otthon, KÉRDEZZ! Akár tőlem, akár tapasztalt motorosoktól, pályaversenyzőktől, olyan gumisoktól, akik pályáznak is, satöbbi. Mindenki így tanulta meg, nem szégyen odafigyelni arra, aki jobb. Én a jelenlegi (vagy már múltbeli) tudásomnak a töredékét sem szedtem volna össze, ha nem kérdezek a Talmától, Erdős Csabitól (enduro és egykerekezés ügyben), Grillmayer Gábortól (krossz dolgokról), az Almától (a dakarostól, homokdűne felfutás ügyben), Somfai Matyitól – aki amúgy másfél hete nyert quaddal Afrikában a Tuareg Rallyn – (quad dolgokat) és egy csomó más motorostól, akik százszor jobban motoroznak, mint én, vagy te.