Igaz, a Wave már némileg eltér a nagy elődtől, hiszen ez egy újhullámosabb generáció tagja. De mi is ő valójában? Robogó, motor, moped? Az biztos, hogy egy B125 kategóriával simán vezethető nagykerekű jármű, amely a klasszikus Super Cub – Innova stílust hozza, de kicsit karcsúsítva, kicsit modernebb kinézetettel megbolondítva – olyan jó kis hullámos lett a nevéhez híven. Rácsodálkoztam a szerkezetre: körváltós, automata, kuplungos öszvérről beszélünk (tehát akkor nem robogó). Az első gondolatom az volt, hogy aki robogóról szeretne váltós motorra ülni, vagyis motorozni, de még nem mer, annak ez az ideális, ez a köztes állapot. Hiszen váltó van, de kuplungolni nem kell.
Kellemes bordó-ezüst színben tündököl, helyes mintákkal, vagyis kimondottan csinos. Önindítós, de ha netalántán valami gond van, akkor ott a berúgókar is. Amit nem is nehéz működtetni, hiszen kis köbcentis a motor. Mivel váltós, ezért lánchajtás is van rajta, ezt időnként ápolni kell. Nagyon szép az eleje, három impozáns lámpa világít az idomon, alatta háromszögben az indexek. Az oldalsó íve, a hátsó lámpák is igen egységesre és szépre sikeredtek. Műszerfala roppant egyszerű, nagy és jól látható, felül számokkal, amelyek jelzik, hogy 4 sebességfokozatot tud a gép. A kilométerórájának belső részén mutatja, milyen sebességnél milyen fokozatba válts – ezzel próbálja kiváltani a fordulatszámmérőt.
A rugózás a sima ráülés után kényelmes és kellemes, a nagy kerekek miatt ez aztán a menettulajdonságaiban is meglátszik. Felnyitottam az ülést: itt már robogósabb, hiszen van egy tárolórekeszünk, valamint a 3,7 literes üzemanyagtank. A csomagtartó persze igazi robogós szemmel nézve kicsit vicces méretű, de ugye a nagy kerekeknek ára van.
Ráadom a gyújtást és beindítom, illetve csak indítanám, mivel amíg oldaltámaszon van, nem indul be. Ez is tetszik: nem hibázhatsz. Oldaltámasz behajt, önindító, és már pöfögünk is nagyon kellemes kis hanggal. Finom, halk járású motorja van, ami léghűtéses, de mivel kis- és középtávú rohangálósnak tervezték, egy kis ventillátor is segít a hűtésben. Elindultam óvatosban, hiszen csak a fékpados 1,2 kilométer volt még benne. Kuplunghoz szokott kezemnek furcsa volt, hogy nem kell behúzni semmit, csak a gázt húzni és váltani, valamint hogy nem fulladhatsz le (mondom én, hogy robogó). Miután bemutatkoztunk egymásnak a körváltóval, és megfutottuk az udvariassági köröket (szó szerint, ami a váltókart illeti…), egészen jól elvoltunk. Ezek után már ki is tudtam élvezni a kis öszvérünk előnyeit.
A váltás rendszeréről érdemes néhány szót ejteni. Európai szemmel annyira egyedi, és annyira nem vagyunk erre szocializálódva, hogy maga a működési elve (ami amúgy annyira egyszerű, mint a faék) sem érthető elsőre. Technikailag egy automata kuplungos, négysebességes váltóról van szó, amelyen azonban a legmagasabb fokozatból is tudunk üreset kapcsolni. Üresben szépen zölden világít az N feliratú lámpa, majd egyet előre letaposva betesszük egyesbe (kuplung nem kell, főleg mert nincs is), ekkor felvillan sárgával az 1-es jelzése, és már pöföghetünk is. Vagy nem, mert nem fullad le, még akkor sem, ha taposod féket. Egyszerűen jár a motor, vagyis olyan, mintha üresben lenne. De ha már elindultunk, akkor mindig szépen előre, vagyis lefelé taposva váltogathatunk fel, egészen a négyes fokozatig. De ezzel még nem ér véget a történet: ha négyesben vagy és meg kell állnod, elég ha ezt megtéve fékezed a kereket, és ekkor egyet ismét előre taposva – hopp – már üresben is vagy. Amikor pedig indulnod kell, kezdeheted a körödet előről. Amikor visszafelé kell kapcsolni menet közben, akkor pedig sarokkal letaposva válthatsz – nagyon kényelmes megoldás, főleg vietnami strandpapucsban közlekedve (persze mindenkit lebeszélünk erről a viseletről!).
Tény, hogy hozzá kell szokni a rendszerhez, mert érik meglepetéseket az embert, ha megszokásból akar vezetni. De az sem gond, ha a körváltó okozta nagy izgalomban néha nem találod a megfelelő fokozatot, az üresen kivül ugyanis minden fokozatban elindul az automata és akármeddig csúszó kuplungnak hála – igaz, negyedikben már igen nagy megfontoltsággal teszi ezt.
A második oldalon a használati értékek kerülnek terítékre, no meg egy kis matek. Lapozz!
Cimkék:
A Honda új generációs modellcsaládjának legluxusabb tagja a megjelenésében leginkább a nagyrobogókra hasonlító Integra. Valójában ez a gép azonban semmire nem hasonlít, valódi egyéniség. Hogy milyen, az kiderül a tesztből.
Elolvasom »Majdnem nagyon sanyarúra sikerült az idei esztendő, hiszen elmaradt a BMW 24 órás túraversenye, és a Bike Maraton is bizonytalan volt. Már nem az!
Elolvasom »A plexivel felszerelt, vagyis túrázásra is alkalmas sildes bukósisakok igen népszerűek manapság. Az X-Lite X551 modelljét alaposan kipróbáltuk.
Elolvasom »A Harley-Davidson Street Rod a márka többi modelljéhez képest pofátlanul olcsón kelleti magát. De vajon elég ez az üdvösséghez?
Elolvasom »A V4-es superbike kategóriában az Aprilia messze megelőzte versenytársait. A különleges RSV4 legvadabb, RF változatáról olvasónk számol be.
Elolvasom »Magyar ember építette és olyan élményeket képes adni a BMW K1200S Schwenker oldalkocsis fogat, amely semmilyen más motorhoz nem is hasonlít.
Elolvasom »