A hűtővíznek régebben kitaláltam egy átlátszó, de legalább áttetsző csövet, amiben jól láthatóvá válna a színes folyadék. Sikerült is vennem szilikon csövet, ami 250 fokig hőálló-alaktartó, vegyileg ellenálló. Csak egy baj van vele. Puha anyaga miatt már egy 40-50 fokos kanyarba kényszerítésre is megtöréssel reagál. Márpedig nekem több 90 fokot is be kellene vetetnem vele. Ilyenkor is megoldás a rugó. Sikerült túrni pár egyforma hosszú rugót rá. Eredetileg belülre valót vizionáltam, de külső jött össze.
Ja, egy fantasztikus hírem is van! Mindent a végleges helyére rakva, tényleg elegendőnek bizonyult a hely a motorhűtő számára. Így aztán még a kormány is kényelmesen elfordul mindkét oldalra egyformán. Így már az elfordulás-ütköző is szimmetrikus lehet.
Nagy hajtás maradt az utolsó napokra. A második hét szerdájára és csütörtökére sikerült Csabival megbeszélni egy egész estés munkát, amikor is az utolsó csavarig szétszedtem a motort. A hegeszteni való részekkel (gyakorlatilag a blokk-váltó kivételével mindennel) mehettem hozzá. És ha már előttem volt a csupasz váz, hát mértem egy tömeget.
Hozzávetőleges pontossággal 31 kilogramm, és ebben a hátsó teleszkóp is benne van. Nem tudom, ez sok vagy kevés. Talán az tudja, aki már épített hasonló motort, vagy mért már meg gyári vázat.
Hanem Csabinál megdöbbentő meglepetés fogadott! Nem is találok szavakat a látottak leírására. Talán csak egyet: REND.
Én újra semmit se találok meg – gondoltam, és az első percben ez igazolódott is. Még egy kalapácsot sem tudtam Csabi kezébe adni. Ellenben viszont fényképeztem jobbra – balra, míg Csabi megint nekiállt AWI-zni.
Az asztalon a gokart készülő vázrészei foglalták el a helyet. Az előző részben látott képre emlékezve, az egész gépet még nem tudja visszaadni, de a vázának egyes részeire tényleg hasonlítanak a már legyártott darabok. Tehát Csabinál is zajlik tovább az élet…
A kormány gyártásáról menet közben annyi képet igyekeztem készíteni, hogy abból egy önálló kis diafilm készülhessen. Sajnos valamilyen műszaki okból egyetlen egy sem maradt meg. Mind törlődött a fényképezőmről, pedig igazán érdekes lett volna láttatni, hogyan rajzolta ki Csabi a mértani pontosságot igénylő műhöz a segédvonalakat, milyen trükkös eljárással állította be a szimmetriát a kormányon (asztalra lecsavarozás, spárgával való kifeszítés a lehegesztéshez, és hasonló ügyességek). Így marad majd a kész állapot a bemutatásra. Egyébként a formáját, magasságát a feleségem segítségével határoztam meg. Megkerestem az érzetre legkényelmesebbnek adódó testtartást, majd lefényképeztettem magam, hogy megnézhessem, kívülről nézve milyennek látszik az.
Viszont az utolsó két nap munkájáról, az összeszerelésről is készítettem sok-sok képet. Mégsem azt mutatnám meg. Valami más is történt, amit megörökítettem. A kép bármennyire is ijesztő, némelyeknek illetlen, esetleg gusztustalan vizuális élményt hordoz, de a belőle levonható következtetés általános érvényű bölcsesség, amit más jobb, ha az én káromon elevenít fel.
Az utolsó oldalon csúnyán megsérülök. De aztán jön az EUFÓRIA!
Cimkék:
Kétféle motoros van, aki már esett, és aki esni fog. Eséskor pedig jönnek a sérülések, bár sokszor ezek elkerülhetők lennének.
Elolvasom »A nagy lökettérfogatú túraendúrók mezőnyének királya, a BMW R1200GS új kihívókkal kell szembenézzen. Az egyik legreményteljesebb versenyző Angliából érkezett.
Elolvasom »A plexivel felszerelt, vagyis túrázásra is alkalmas sildes bukósisakok igen népszerűek manapság. Az X-Lite X551 modelljét alaposan kipróbáltuk.
Elolvasom »A Harley-Davidson Street Rod a márka többi modelljéhez képest pofátlanul olcsón kelleti magát. De vajon elég ez az üdvösséghez?
Elolvasom »A V4-es superbike kategóriában az Aprilia messze megelőzte versenytársait. A különleges RSV4 legvadabb, RF változatáról olvasónk számol be.
Elolvasom »Magyar ember építette és olyan élményeket képes adni a BMW K1200S Schwenker oldalkocsis fogat, amely semmilyen más motorhoz nem is hasonlít.
Elolvasom »