Tizenkettő lett, maradhat?

Tényleg, most, hogy lett közdarabom az Ural lendkerék, és Smart fogaskoszorú közé, vajon mennyi súlyt sikerült behoznom a hiányzó négy kilóból? Éppen négyet! De azért a vödörre le kell venni olyan 20-25 dekát, ezzel együtt szerintem ennek már el kell mennie az eredeti lendtömeg helyett. Nem fog pörögni 12 ezret a motor, attól nem kell félni.

A Smart dízeléhez való önindító az önindító/generátoros havernál 25’000 lett volna újonnan, Quattroman 20-ért kínált egy használtat, persze ő is vállalt volna garanciát, már csak a jó kapcsolatunk miatt is. Elsőre talán elég egyértelműnek tűnhet a választás, de ha arra gondolok, a megspórolt öt tallérral visszanyerhetem az első, nem használt helyre csináltatott daihatsu fogaskoszorú munkadíját, vagy hogy mennyi sört ihatok meg belőle, akkor már nem is annyira evidens a drágábbat venni. Hirtelen ötlettől vezérelten felhívtam mindkét eladót. Azt mondta az évfolyamtárs, számára nem előny, ha nekem eladja, mert a 25 darab ezres egy veszteség nélküli, önköltségi ár. Miközben egy idegennek normál forgalmi értéken, erős másfélszer ennyiért már haszna is lenne. Neki előnyösebb, ha nem tőle veszem meg, de adja jó szívvel. Quattro azt mondta, ennél talán kicsit többet is kereshetne, ha nem nekem adja el, de lényegében ő így is jól jár, mert munkaközi anyagként beesett árún mindenképpen csak keresni tud. Azt meg reméli, most egy kicsit olcsóbb árért cserébe, később is vevőre lelhet bennem. Így lett használt Smart önindítóm, ami otthon egyből rossznak bizonyult:

Ez egy gyors alkatrész cserével, másnap orvoslásra talált.

A következő hétvégén családilag Csabihoz vándoroltunk. Feladatot kapott, gyártson egy olyan központosító eszközt, ami beleszorul a Daihatsu főtengelyének e célra (is?) gyártott központos lukjába, és a váltó tengelyébe is. Utóbbi egy mindkét végéig üreges tengely, amiben a kuplung kiemelő rudazat mozog, amit hátulról nyom az emelő szerkezet.

Csabi ezt egy 16-os CSIV csavarból oldotta meg, és csinált még alumíniumból egy illesztőt a korábban tárgyalt termosztát ház, és kupak közé. Aminek segítségével egy tetszőleges új szögbe lehet felszerelni a hűtő felé induló csőcsonkot. 

Viszont a lefűrészelt váltóharanggal meggyűlt a bajom, és Quattronak is! Az első dilemma az volt, hogy hogyan közösítsem a váltót a haranghoz? Több, kisebb részletkérdés közepette a legnagyobb agykattogást a következő két lehetőség összevetése okozta.

1. Lefűrészelnék a váltóház levágott többi részéből menetes furattömböket, amelyeket tömegesen a harang külső oldalára hegesztetnék. Készülne egy közgyűrű, amelynek a belső mérete az Ural váltóra passzolna, és egyben annak négy felfogató csavarozási pontját adná. A közgyűrű külső peremén meg a sok harangoldali furatokba kapaszkodna egy csomó csavar. Ebben a verzióban a gyűrű oldható maradna, csak sokat kellene csavarozni, de lehetne vasból is akár.

2. A közgyűrű alumíniumból készülne, és akkor a méretre szedett, a haranggal pont futó pereme összehegeszthető lenne azzal. A váltóhoz az előbbivel azonosan kapcsolódna. Ennek van egy-két végtelen hátránya. Egyrészt az interneten is fellelhető, átlagos aluhegesztési árak alapján ez akár 30-40’000 forint is lehet ( közel háromnegyed méter a varrathossz…) Másrészt a központosítást ott, a hegesztés helyszínén kell elvégezni, ami azt jelenti, hogy az egész motort állványostól, váltóstól az aluhegesztőhöz kell vinni. (ami a saját kocsimba a mérések szerint már nem férne be.) Mindenesetre ezt a lehetőséget sem kizárva, készítettem kartonból egy próbagyűrűt, amivel Quattrohoz mentem szakmai tanácskozásra. 

Az utolsó oldalon megint jönnek a bonyodalmak…