Az indítás kicsit körülményes, hiszen a blokk oldalán levő szivató önmagában kevés, kicsit gázzal kell melegítenünk a motort, hogy ne álljon le a hidegindítást követően. Fél perc után ezt abbahagyhatjuk, majd rövidesen a kis léghűtéses eléri az üzemi hőfokot, a szivató is visszakerül alaphelyzetbe, és indulhatunk is!
A kuplung férfierőt kíván, a váltó is elég nyersen működik, de ezek nem róhatók fel egetverő hibának, hiszen egyrészt a tesztelt példányban 11 kilométert mutatott az óra, amikor ráhuppantam, másrészt pedig össze-vissza a 49. legyártott Division-höz volt szerencsém. A motor hangja a jól eltalált kipufogó-hangolásnak köszönhetően viszont igen markáns, kimondottan tetszetős úgy a fedélzetről, mint az utca mellől hallgatva. A menetteljesítmények nagyon meggyőzőek voltak, a kis Romet úgy megy, ahogy egy negyedliteres városlakóhoz illik. Semmi kiugró, de a dinamika teljes mértékben elegendő ahhoz, hogy ne keveredjünk vitás helyzetbe az autóstársakkal: gond nélkül el tudunk gyorsulni a kocsisortól, ha már előre gurultunk. A bejáratós motorra való tekintettel nyilván nem nyeleztem vagy forgattam ki, de így is teljesen meggyőzőnek tűnt a teljesítménye.
A futómű számomra kevésbé. Nagyon kemény elöl is és hátul is, érzésre a rugók előfeszítése és a csillapítás is igen combosra sikerült. Nagy úthibákon nem mentem át, de egy átlagos fővárosi úton is tisztességgel ráz. Körülbelül az a benyomásom, hogy eleve kétszemélyes használatra van behangolva. Mivel pedig semmi nem állítható rajta, még az előfeszítés sem, nincs mit tenni, így kell elfogadni. Az egyenesfutás egyebekben teljesen jó, csakúgy mint a fordulékonyság. A tempós kanyarvételt nem tudtam tesztelni, kis sebességnél azonban nagyon stabilan és kezesen viselkedik a lengyel motor. Némi kritikát kell még megfogalmaznom a fékekkel kapcsolatban: a működési erőszükségletük azoknak is elég emberes. Először megijedtem, hogy nem fognak, aztán rájöttem, hogy négy ujjal húzva lassul a gép, ahogy kell neki. Némi kopás biztosan segít ezen a problémán is, ki kellene próbálni egy példányt a későbbi sorozatokból bejáratott állapotban – lehet, hogy egészen más benyomásokat szereznénk a fentebb kifogásolt kezelőszervekkel kapcsolatosan.
A legvégére maradt a Romet Division 249 talán legfontosabb, semmiképpen nem elhallgatható ütőkártyája. Ez pedig az árcédula. Névre írva és üzembe helyezve 880.000.-, azaz nyolcszáznyolcvanezer forintért lehet hazavinni a motort, amelyhez tehát már semmilyen egyéb költség nem járul. Ebből maga a jármű áfával együtt 660.000.-, a további 220.000 forint sajnos a kis hazánkban befizetendő költségvetési hozzájárulás. Ezzel együtt ilyen áron egy városi-elővárosi (mert a menetteljesítmények ismeretében jómagam például biztosan bevállalnám vele az Érdről való bejárást is) közlekedési eszközhöz jutni, amely nullkilométeresen kerül a birtokunkba és garanciális is, más gyártótól elképzelhetetlen. A neves japán márkák által készített hasonló lökettérfogatú paripák jellemzően 5-700.000.- forinttal kerülnek többe, amely nem kevesebb mint 60-80 százalék ártöbblet. Ezen a matematikán pedig minimum érdemes elgondolkozni. Nyilván van különbség a végtermékek között is, azonban a mai világban lehet hogy érdemesebb némi kompromisszumot kötni, mint hitelt venni a nyakunkba, hogy aztán mi is célcsoportja legyünk annak a viccnek, amikor valaki betelefonál a kívánságműsorba: – Szeretném kérni a Neoton Família 220 felett című számát a devizahiteleseknek és mindenkinek, aki szereti…
Következzenek a műszaki adatok!
Cimkék:
250 köbcenti az a hengertérfogat, amire ma már kevesen húzzák fel a szemöldöküket. Ennek ellenére úgy éreztem, hogy a Yamaha WR250X-et ki kéne próbálnom. Vizsgálódásom szokatlan mélyfilozófiai esszenciával zárult.
Elolvasom »Évek óta dédelgettem ezt a túratervet a fejemben. Hosszú téli estéken át tervezgettem vörös szemekkel bandzsítva a monitorra, miközben a mediterrán tájak mézédes, gyantával telített illata és az Alpok jeges, hótiszta lehelete simogatott és borzongatott egyszerre kis karosszékemben kuporogva.
Elolvasom »A plexivel felszerelt, vagyis túrázásra is alkalmas sildes bukósisakok igen népszerűek manapság. Az X-Lite X551 modelljét alaposan kipróbáltuk.
Elolvasom »A Harley-Davidson Street Rod a márka többi modelljéhez képest pofátlanul olcsón kelleti magát. De vajon elég ez az üdvösséghez?
Elolvasom »A V4-es superbike kategóriában az Aprilia messze megelőzte versenytársait. A különleges RSV4 legvadabb, RF változatáról olvasónk számol be.
Elolvasom »Magyar ember építette és olyan élményeket képes adni a BMW K1200S Schwenker oldalkocsis fogat, amely semmilyen más motorhoz nem is hasonlít.
Elolvasom »