A forradalmár: Shark Evoline 3 teszt

Sokféle motor és sokféle motoros létezik – utóbbiak megszámlálhatatlan szokással és igénnyel. Így teljesen logikus, hogy bukósisak is rengeteg kategóriában és stílusban található a piacon. A fő csapásirányok a legkorábban megjelent nyitott fejvédőké – ők jól szellőznek, de a szó szerint vett arcra esések során bizony hagynak kívánnivalókat maguk után. Logikus volt tehát a zárt állrésszel egybeöntött héjak megjelenése – sokan ma is csak ezekre esküsznek. De az ember kényelmes lény, így logikusan piacra léptek a felnyitható állú – úgynevezett flip-up – bukók: ezek így is és úgy is hordhatók. Cserébe nehezebbek, és felnyitott állrésszel a plexit sem tudjuk arcunk elé húzni – hivatalosan motorozni csak becsukva lenne szabad velük. Ezen probléma egyik megoldásként megszülettek azok a fejvédők, amelyeken az állrészt nem a fejünk fölé, hanem a tarkónkhoz hajtjuk hátra. Ezek egyik jeles és régóta piacon levő képviselőjét, a Shark Evoline 3 sorozatát foghattuk tesztre a Szallerbeck Motor jóvoltából.

A hátrahajtható állú bukósisak sok előnnyel rendelkezik a hagyományosnak tekinthető flip-upokkal szemben. Mindenekelőtt nyitott állapotában nem a fejünk fölött tornyosul az állrész tömege – így a nyakunkat sem terheli, főleg nem egy esetleges bukás során. Másrészt amikor kinyitjuk a állat, a normál vizort simán az eredeti helyére tudjuk lecsukni – ez pedig hatalmas előny, hiszen nem csak a beépített napszemüveg védheti a szemeinket a becsapódó bogaraktól, hanem egy erre a célra kialakított átlátszó műanyag is. Amennyiben az időközben szintén divatba jött kivehető állvédőjű „crossover” bukókkal hasonlítjuk össze, az Evoline 3 itt is rendelkezik egy komoly előnnyel: nem kell valahova elsüllyesztenünk az arcprotektorunkat, amikor éppen nincs rá szükség.

A Shark ötletes Evoline típusának első generációit sok kritika érte zajosságuk és nagy tömegük miatt, az idők folyamán azonban a bukó – ötletes alapkonstrukciójának megtartása mellett – minden téren folyamatosan fejlődött. Mai, harmadik generációja messze felülmúlja elődeit, és egy meglehetősen versenyképes fejvédőnek számít. Érdemes alaposan megismerkedni vele.

Nyitott állapotban nyilván elsősorban városban hordjuk az Evoline 3-at, így elsősorban 60-70-ig volt érdekes ebben a formájában. A tesztre egy PCX150-est használtunk, amelynek az én fejem magasságában érdemi szélvédelme nem volt. Az hamar kiderült, hogy a plexi nélkül a beépített napszemüveg alá annyira bekavar a huzat, hogy ebben a formában használhatatlan. Csakhogy ez itt nem gond, mert bármikor lecsukható a vizor. Amely ugyan csak az orrom magasságáig nyúlt le, de így sem jutottak el a szememhez a légörvények. Amikor kimentem kicsit gyorsabb szakaszra, úgy 90 kilométer/óra magasságában ugyanez már nem volt elmondható – de ekkor már csupasz motoron nyilván nem is így haladunk.

Az állrész mozgatása valóban zseniálisan egyszerű. A plexit minden esetben ki kell nyitnunk – a szél- és vízmentes záródás miatt van erre szükség -, majd egy kézzel simán a tarkónkra toljuk az Evoline 3 elejét. (A zárszerkezetet az elöl-alul-középen levő nagy piros gombbal tudjuk oldani.) A lecsukás ugyanilyen flottul megy: miután felhajtottuk a vizort, hátranyúlunk a tarkónkhoz, előrecsapjuk az állat, egy elölről hátrafelé nyomó mozdulattal a helyére pattintjuk a zárat, majd mehet vissza a plexi – és máris egy zárt bukóban robogunk tovább.

Amikor teljesen becsukjuk a Sharkot, nyilván nem mindegy, hogy szellőzik. Nos, ezen a téren lenne mit javítani: az állon levő retesz még csak-csak érezteti hatását az arcunkon megjelenő légmozgás formájában, de a tetőszellőző hatása a menetpróba során elért főleg városi tempóknál nem volt túlságosan meggyőző. A zajszint a szűk országúti sebességnél még abszolút korrekt volt – gyorsabban haladva csupasz motoron a bogárháló hiánya már minden bizonnyal komolyan zavaró tényező lehet.

Az Evoline 3 viszonylag izmos nyakat igényel. Az alapkivitel thermoplastic héjával 1,75 kilót nyom – hiába csökkent ez az első generációhoz képest nagyjából 20 dekával, akkor is sok. A frappáns Shark elérhető karbon héjjal is – így mindjárt „csak” 1’610 grammot mutat alatta a mérleg. Nem véletlenül jelenik meg éppen tesztünkkel egy időben az Evo-One névre hallgató legújabb fejlesztés, amely szinte minden téren ismét előrelép: tovább finomodik a bélése, javul a szellőzése, nagyobb a belső napszemüvege és alapkivitelű tömege is csak 1’650 gramm. Ami már kezd egészen emészthető lenni.

Jogos kérdés, hogy vajon milyen típusú motorokon lesz igazán elvezhető a Shark Evoline 3? Úgy gondolom, főleg a jobb szélvédelemmel rendelkező túragépeken tudja igazán kidomborítani erényeit: itt nagyobb tempónál is jól hordható a kánikulai napokon hátrahajtott állal, és amikor becsukva viseljük, nem fog bekavarni alá a szél sem. A kicsit előredőltebb testhelyzetek pedig a nem túl mélyre nyúló napszemüvegnek és sisakplexinek kedveznek – tehát akár a sporttúra motorok gazdái is szóba jöhetnek. Aki néhány – egyébként valóban nem vészes – hibájával együtt tud élni a mindennapokban, az egy roppant praktikus fejvédőben róhatja városi- és túrákon megtett kilométereit.