A terepes vén rókák szeretnek hangoztatni nagy igazságokat – Coelho hozzájuk képest még a kanyarban sincs, ha életbölcseletekről van szó. Előszeretettel mondogatják más motorosoknak, hogy ők nem motoroznak aszfalton, mert az rendkívül veszélyes. Van benne némi igazság, hiszen terepmotorozás során legtöbbször csak a saját butaságunk miatt szenvedhetünk balesetet – kevésbé kell tartani telefonáló anyukáktól, akik éppen tisztába teszik a gyereket a hátsó ülésen, miközben apuval vitatkoznak, hogy ki vásároljon be munka után. Természetesen a terep-akadályok még mindig ott vannak, mint nehezítő tényező, de ezekkel mind számolni lehet, nem ugrálnak össze-vissza, nem lépnek elénk a fák és a kövek.
Az alábbi videó nem a legfrissebb, de nem is árasztotta még el a világhálót érdekes módon – pedig egész komoly bukta van benne. A főszereplő kedvesen, csak úgy lájtos módon motorozik az amerikai Utah állam kellős közepén. Szépen halad az ösvényen, kerülgeti a kisebb-nagyobb köveket, gázt ad, de csak módjával, aztán fékez, kanyarodik – csakúgy, mint mindenki más motorozás közben. Igen ám, de egy gaz és álnok szikla lesben állva várta a Suzuki DR650-et lovagló, de egyébként BMW kesztyűt viselő hősünket (ennek később még lesz jelentősége). Éppen amikor egy szakadék széléhez ért a békés motoros, a gaz és álnok szikla nagy hirtelen elé ugrott, hogy a békés, ám most már kevésbé boldog motorost felbuktassa. Nem volt elég a gonosz kőnek, hogy a szegény motorost kitérítette útjából, le is kellett lökni szegényt egy szakadékba. Szépen, zuhanás közben már megy a szentségelés – no nem olyan magyarosan, ízesen, de mondja a magáét a most már egyáltalán nem boldog motoros. Nagy koppanás közepette földet ér a sziklák között – hűséges táltosa még egy-két szinttel lejjebb tér nyugovóra. Kicsit jajong, sajnáltatja magát a kamerának – ami meg kell hagyni, szépen a helyén maradt és pontosan dokumentálta az egész balesetet. Nem véletlenül akciókamera a neve! Szerencsére nem esett nagy baja a motorosnak – itt jön a képbe a kesztyű, ami történetesen eredeti BMW termék. Kicsit ugyan megüthette a fejét, mert pár perc ücsörgés és önsajnálat után gyalog vág neki a felfelé vezető ösvénynek – lehet, hogy elfelejtette, hogy motorral érkezett?
A viccet félretéve láthatjuk egy baleset lélektani hatását és annak bekövetkeztéhez vezető hibákat. Azt gondolnánk, hogy egyből a motor lesz az első, amelyet megnéz – ehelyett felsétál, irracionális módon a motorja állapota egyáltalán nem érdekli. A másik dolog pedig az elkövetett hiba, amelyet vezetéstechnikai tréningeken is próbálnak kinevelni az emberekből. Veszély esetén az emberi agy ahelyett, hogy a menekülő utat keresné, egyből a veszélyforrásra koncentrál és attól nem tud elszakadni. Tudatosan kell gyakorolni, hogy reflexszé váljon ez a cselekvéssorozat. Ha baj van, véletlenül se az adott tárgyat vagy helyet nézzük, sokkal inkább azt, hogy merre tudnánk még menteni a helyzetet. Itt a motorost megdobta egy szikla, a motort egy szakadék irányába fordította – a motoros pedig egyből a mélybe fókuszált – és természetesen arra is haladt tovább. Elcsépeltnek tűnik, alkalmazni azonban csak nehezen tudjuk: mindig arra nézzünk, ahová jutni szeretnénk, baj esetén az egérutat figyeljük – csak így van lehetőségünk ép bőrrel megúszni a történetet.
Oké, feladom. Mi jelentősége van a BMW kesztyűnek?
Amúgy nagyon szerencsésen esett. Simán nyaktörős mutatvány lehetett volna belőle.
Boxer: semmi a világon. 🙂
Csak amikor FeR1 megmutatta a videót, mondtam neki, hogy nézd már, legalább a kesztyűje BMW-s… Erre beleírta. 🙂
Amúgy tényleg irgalmatlan mázlija volt szegény főhősnek…
Hát az a lényeg, hogy BMW kesztyű volt rajta. Mindenki úgy értelmezi, ahogyan akarja:
1. A kesztyű miatt volt fakezű és zuhant a szakadékba
2. A kesztyű miatt úszta meg az egészet egy kis jajongással
🙂
http://www.fenykepekesvideok.eoldal.hu/img/original/285/depositphotos_10118078-grinning-smiley.jpg
„Azt gondolnánk, hogy egyből a motor lesz az első, amelyet megnéz – ehelyett felsétál, irracionális módon a motorja állapota egyáltalán nem érdekli.”
Látszik hogy nagyon megilletődött. Fel sem fogta mi törtét egy ideig….érthető hogy a motorja nem érdekli annyira:)
„a motorost megdobta egy szikla, a motort egy szakadék irányába fordította – a motoros pedig egyből a mélybe fókuszált – és természetesen arra is haladt tovább.”
semmi ideje nem volt, fel sem fogta mi van.
Elgondolkodtunk azon, hogyan úszhatta volna meg ezt a kalandot a motoros. Arra jutottunk, hogy nem az volt a fő hiba, hogy rossz irányba nézett és így „magához vonzotta” a szakadék. Sajnos olyan hirtelen történt az, hogy a szikla meglökte az első kerekét, hogy bármerre tekingetett volna, akkor se tudott volna már visszakanyarodni az útra. Valószínűleg elég mereven tartotta a kormányt is a kezében, így önkéntelenül egy kis gázt is adott, amikor a kormány balra fordult.
Szerintünk azon a láthatóan rosszabb állapotú szakaszon lassabban, óvatosabban kellett volna haladnia, és a kormányt nem kapaszkodásra használnia. Terepen a motort lábbal kell szorosan tartani és a kormányt lazán kezelni.
A motorozásnál is minden elsősorban a fejben dől el, persze a rutin és a jó reflexek sokszor kisegítik az embert a bajból.
Még egy kiegészítés: terepre soha ne menjünk egyedül lehetőleg. Ketten, de inkább hárman túrázgassunk inkább együtt. Jó társaságban még elesni is kellemesebb. 🙂
Tom Red: nálad lesz a pont, ez testtartási hiba lehet főként. Ha lazán tartja a kormányt, nem tud ennyire irányt váltani a motor.