Ismét visszakanyarodunk a burkolatlan utak csodaszép világába. A sorozat hatodik részében megtanultuk, mi a helyes álló testtartás – és miért nem motorozunk terepen ülve. Most azonban induljunk el. De ahogy aszfalton is tettük, először csak lassan! Ez itt talán még fontosabb, mint burkolt felületen. Terepkörülmények között – különösen egy nagy tömegű motorral – ugyanis nagyon lényeges, hogy képesek legyünk szépen, megfontoltan és mégis kontrolláltan haladni. Szedjük össze ennek elemeit!
Az ismert szabályok
Az alapok nem változnak. Abban a pillanatban, ahogy a motor elindul, azonnal álljunk fel, és törekedjünk a már ismert testtartásra. Vagyis rogyasztott térd, lábszárral-térddel szorítjuk a motort – mert most ez az egyetlen „kapaszkodónk” -, a kormányt pedig lazán tartjuk. Utóbbinak valóban komoly jelentősége van, mert ahogy támaszkodunk a markolatokra – esetleg kapaszkodunk beléjük -, a kormányozási kontrollunk jelentősen romlani fog.
Mindeközben a motor haladásával kapcsolatban semmi nem változik az aszfalton megismertekhez képest. Pici gázt adunk – éppen csak, amennyi szükséges. Finoman csúsztatjuk a kuplungot, hogy a motor pont annyit mozogjon előre, amennyire szükségünk van. Mindeközben a hátsó fék finom használatával javíthatjuk az egyensúlyérzetünket és szabályozhatjuk a haladást.
Lényeg a kontroll
Miért van minderre szükség? Amennyiben ismeretlen helyen, esetleg fák-bokrok között vagy erősebben hepe-hupás területen kell manőverezned, lényeges hogy minél jobban belásd az előtted levő részt. Jól kell tudnod reagálni a körülményekre: ne akkor vedd észre a rókalyukat, amikor belehuppan az első kerék, mert ha közben még tempód is van, könnyen saját testeddel bonthatod le a fejidomot a bringáról. De ha „csak” lágyékkal tompítasz a kormányon, az is elég kellemetlen. Szóval messzire nézünk – ez kell az egyensúlyozáshoz is – és igyekszünk minél korábban felmérni az előttünk levő helyzetet.
Közben egész testünk „együtt él” a motorral, vagyis folyamatosan dolgozunk jobbra-balra és előre-hátra mozogva annak érdekében, hogy lekövessük a motor mozgásait és az irányváltásokat. Logikus módon a sorozat következő terepes része már a manőverezéssel, vagyis az irányváltásokkal fog foglalkozni. Addig azonban gyakoroljuk be, hogy lassan haladva tökéletes legyen a járműkontrollunk és komfortosan érezzük magunkat a lábtartókon állva. Ez az alap kelleni fog a továbbhaladáshoz.
A sorozat következő része ismét aszfalton folytatódik, egy teljesen egyszerűnek tűnő – mégis ismét nagyon fontos – témával.
