A 900-as Triumph Scrambler néhány éve még az egyik legkúlabb retro motorkerékpár volt. Nálunk is járt teszten és azt hiszem osztatlan sikert aratott. Talán a legnagyobb feature, amit akkor tudott a gép az volt, hogy valóban kivihető volt akár aszfalton kívülre is. A brit gyártó úgy tűnik, hogy most ugyanezen az úton jár. Egyelőre csak találgathatunk, hogy milyen lesz, de szerencsére most érkezett néhány kémfotó az 1’200 köbcentis, vízhűtéses oldschool huligánkodóról.

Hipszterkedés a szőlősben
Az új Scrambler szíve valószínűleg az a kicsit felhúzott 1’200-as blokk lesz, amit a bobber változat is megkapott. Tehát 77 lóerőt és 105 newtonméteres forgatónyomatékot várunk a görbék csúcsain. Tudom, hogy a sasszemű olvasóink az imént fel is vonták a szemöldöküket az előbbi adatok kapcsán, hiszen a képek tanúsága szerint a gépben lévő blokk pont úgy néz ki, mint ami a Street Twinben trónol.
Ez pedig ellentmond a várakozásnak. De meggyőződésem, hogy ez csupán egy álca, hogy a kedélyeket felszítsák egy kicsit. Végtére is ki tudja, hogy mikor sétál valaki egy csőre töltött fotógéppel éppen akkor és ott, ahol az újdonságot próbálgatják. Nézzétek csak meg azokat a nagy dupla tárcsafékeket elöl, amik egy erős motorról árulkodnak.

A másik látványos elem a futómű. A Scrambler 1’200 első traktusa fordított Showa villákat kap, hátulra pedig nagyon szembetűnő, hosszú Öhlins rugókat, amik egy korábbinál méretesebbnek tűnő lengővillához csatlakoznak. A rugóutakat 200 milliméterre saccoljuk, ami már egy adventure motoronak is a becsületére válna. Ennek következménye lehet a jelentősen feljebb került ülésmagasság. Az egyik képen még látszik is, hogy a tesztpilóta csak az egyik lábát teszi le a földre megálláskor. Persze nem ismerjük a szerencsés rider testalkatát: így simán lehet, hogy egyszerűen csak nem nyakigláb típus.

Érdemes megnézni a Scrambler 21-es első kerékátmérőjét, ami szintén arra utal, hogy a Triumphnál komolyan vették, hogy valóban kivihesd a susnyásba a retró hipsztermágnest. Ez pedig egy nagyon jó irány, főleg ha arra gondolunk, hogy a piramisok építésének ideje környékén a scrambler – mint irányvonal – valóban arról szólt, hogy nagyokat lehessen veretni az úttalan utakon is. Ha pedig ez kijön, akkor a tulajdonosokat már senki nem vádolhatja meg azzal, hogy csak a kávézóig vezető úton lévő kátyúkat nincs kedve kerülgetni. Van néhány elem, ami látványosan hiányzik még a tesztpéldányról, de képzeld csak el egy bitang fényezéssel. Kéne ugye? Valld be nyugodtan, úgyis tudom, hogy igen.

