Egy súlyos motoros baleset következményei a mai Magyarországon

- Magus

Megosztás
Hirdetés

2013. július 11-én a XVIII. kerületi Nagykőrösi úton haladtam Gyál irányába. Már majdnem elhagytuk Budapestet. Azért elhagytuk, mert egy másik motor is gurult mögöttem, amelyet egy barátom vezetett. Ő egy VFR800-assal közlekedett (15-20 méteres lemaradással követett), jómagam pedig a Kawasaki ZZR1200-asommal a sávom jobb oldalán. Szemből érkezett egy csuklós BKK autóbusz, amely folyamatosan haladt a főváros irányába. Abban a pillanatban, amikor a busz elejéhez értem, mögüle nagyon hirtelen feltűnt egy Maruti személygépkocsi, és elkezdte előzni a BKK járatát. A baleset elkerülhetetlen volt…

Itt történt. Így talán egyértelmű: sajnos tényleg nem volt menekülési lehetőségem
Itt történt. Így talán egyértelmű: sajnos tényleg nem volt menekülési lehetőségem

Arra ugyanis semmilyen esély nem volt, hogy elférünk egymás mellett – itt sajnos nem elég szélesek a sávok, és számomra használható menekülési útvonal sem kínálkozott. Jobbra egy három-négy méter mély szintkülönbség volt, ahol autók parkoltak és gyalogosok is voltak. Balról meg ugye az 50 kilométer/óra körüli sebességgel folyamatosan haladó csuklós Volvo busz. Mivel egyikünk sem tudott irányt váltani, így a Maruti elütött mind a kettőnket.

A helyszín
A helyszín

Mivel a becsapódás hatalmas volt, sajnos nagyon komolyan megsérültem. Porrá tört a bal medencém és szilánkokra a jobb könyököm, továbbá komolyan megégett a bal alsó lábszáram. Az eszméletemet a mentőautóba helyezés előtt nem sokkal vesztettem el, így utólag tudtam meg, hogy a Merényi Gusztáv Kórházban a műtőasztalon összeomlott a keringésem és tíz teljes napig kómában voltam. Közben egy tüdőgyulladást is kaptam. Barátom is komolyan összetörte magát (bár szerencsére nem annyira, mint én): áll- és koponya sérülést és bal karján törést szenvedett.

A ZZR a csattanás után
A ZZR a csattanás után

A Maruti vezetője a helyszínen a segítségnyújtási kötelezettségének sem tett eleget. Egész végig az autója mellett állt és nem csinált semmit. Az igazi mizéria azonban még csak ez után következett, az autónak ugyanis nem volt kötelező felelősségbiztosítása. Ilyenkor ugye a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) rendezi a keletkezett károkat. Csakhogy a sofőr azzal védekezett, hogy mi jöttünk túl gyorsan. Mi mindketten azt állítottuk, hogy legfeljebb hatvanas tempó környékén gurulhattunk. Az igazságügyi műszaki szakértő véleménye szerint azonban semmiképpen nincs az autósnak igaza: ha ötvennel mentünk volna (egyébként 64 kilométer/órás sebességet számolt ki járműveinknek), akkor is ugyanígy bekövetkezik a baleset. Az akkor 22 éves és 800 köbcentiméteres Marutinak ugyanis az előzéshez legalább 283 méterre lett volna szüksége, amihez minimálisan 108 hiányzott neki annak megkezdésekor.

Ez maradt a Kawasakiból. 70 ezerért vitték el a roncsot
Ez maradt a Kawasakiból. 70 ezerért vitték el a roncsot

Innen jön az igazi mai magyar valóság. A jogszabály ugyanis sajnos kimondja, hogy a MABISZ nem köteles kifizetni a kártérítést, ameddig a büntetőügyben nincs jogerős határozat. A MABISZ pedig az autós sebességünkre vonatkozó vádja – és felelősségének el nem ismerése – miatt közrehatásra hivatkozik. Bár kaptam némi előleget, de az arra volt jó, hogy kifizettem a balesetemből adódó plusz költségeket, illetve a gépjárművem törlesztőjét rendeztem belőle egy darabig. No meg persze az ügyvédek sem voltak olcsók, ráadásul nem tudnak tenni semmit a mai napig.

Hosszú ideig kerekesszékhez voltam kötve
Hosszú ideig kerekesszékhez voltam kötve

Végezetül jöjjön a személyes tragédiám röviden összefoglalva. Ehhez néhány szóban elmesélem életem részleteit a baleset előtti időből. Állami gondozottként nőttem fel, majd első házasságomból született két fiam. Feleségem elhagyott minket, így egyedül neveltem a srácokat. A nagyobbik 2008-ban leukémiában elhunyt, mi pedig a kisebbel mindent újrakezdtünk… Volt még egy rövidre sikerült házasságom, majd a baleset előtt két hónappal kialakult egy új kapcsolatom. A sérülésem azonban nem múlt el nyomtalanul. Orvosilag megállapították, hogy kizárólag autóval közlekedhetek (tömegközlekedéssel sem) és naponta legfeljebb egy kilométert tehetek meg gyalogosan. Leszázalékoltak. Tekintettel, hogy korábban fizikai munkát végeztem (autósegélyes voltam), munkaképtelenné váltam. Párom és fiam is mellettem voltak abban a hosszú időben, ameddig újra megtanultam járni, azonban annyira megváltoztam a belém tömött rengeteg fájdalomcsillapítótól és nyugtatótól, hogy mindkettőjükkel tönkrement a kapcsolatom. Mivel bevételeim sem voltak, elvesztettem az autómat is és hontalanná váltam. 2015. januárja óta egy barátomnál élek. Autó nélkül szó szerint nem tudok sehová sem eljutni. Ugyanezen okból – no meg persze egészségügyi állapotom miatt – munkát sem tudok vállalni.

Újra tanultam járni is
Újra tanultam járni is

Végül a jogi helyzetről engedjetek meg még néhány szót. Bírósági tárgyalásra a baleset óta eltelt immáron több mint kettő és fél év alatt egyáltalán sor sem került. Kértem a Bíróságot, hogy a fentebb részletezett tények figyelembe vételével hozza előrébb a büntetőügy tárgyalását. A válasz azonban az volt, hogy nincs eléggé megalapozva a kérelmem, illetve hogy vannak nálam súlyosabb helyzetben élők, így nem áll módjukban előre venni az én ügyemet. A jogszabály, amely a MABISZ-t feljogosítja a károsultak kártérítésének ki nem fizetésére – illetve több évig visszatarthatja azt – szerintem homlokegyenest szembe megy a demokráciával és a vétlen sérültek jogaival. Műszaki szakértő bizonyítja, hogy a baleset bekövetkeztéhez a motor haladási sebességének nincs köze. Orvos szakértők és a leszázalékolási bizottság igazolja, hogy maradandó súlyos károsodást szenvedtem. Innen nézve nincs ok a kártérítés meg nem fizetésére. A MABISZ azonban kapaszkodik egy rossz jogszabályba, hogy a sértetteket lehetetlen helyzetbe hozza és tönkretegye. Gondolom abban bíznak, hogy amikor már fizetniük kell, egy olyan minimális összeget ajánljanak fel, ami semmire nem elég, de hátha a károsult elfogadja – mert szenved és mert elege van a sok megaláztatásból. Ez a helyzet 2016. januárjában. Már nem tudom, miben bízzak mint egykori becsületesen dolgozó motoros a mai magyar valóságban…

 

Hirdetés

18 comments

  1. Sajnos a helyzetre nem tudok megoldást, de másoknak talán opció lehet ilyenkor a 3-4 méteres szintkülönbség, mert ott legalább áll az autó és nem 60-nal közeledik, sőt még esetleg a direkt elesés is biztonságosabb a füvőn, sáron.

    Egyébként tényleg sajnálom, a veled szembenállókra viszont most nem írnék semmit mert törölni kéne a hozzászólásomat utólag.

  2. Kedve an-dee. A 270 kg os motoromat 50 km/ó val leeresztem azon a füves részen és eltalál egy járókelőt,ne adj Isten egy gyereket az szörnyet hal. Lehet hogy nem sérülök meg de meghal valaki. Úgy gondolom ez volt az optimális döntés.

  3. Az a helyzet, hogy ilyenkor nem nagyon beszélhetünk döntésről. Annyira rövid az idő, hogy vagy ösztönből cselekszünk, vagy lefagyunk és nem csinálunk semmit. Utóbbi is igen gyakori…

  4. Teljes mértékben együtt érzek veled Magus. Valószínűleg valami hasonló helyzet kezdetén tartunk mi is. Mi családilag motorozunk és egy háztartásban is élünk Én szüleim és az öcsém. Sajnos a tavalyi (2015-ös) nyáron egy sok szempontban különböző, de lehetőségekben azonos balesetet szenvedett el édesapám. Ugyanis ő védett útvonalon egyenesen haladt mikor jobbról egy érkező traktor balra nagy ívben elé fordult édesapámnak. Azonban az érkező járműnek stopp táblája illetve kukucskáló tükre is volt de így is kiszaladt faterom elé. Kiléptük a távot édesapám féknyomának kezdete és a motor végső megállása (a traktor alatt) összesen 7 méter a távolság. (lakott területi 50-nél ami amúgy biztos, mert sebesség mérő óra spirálja 42-nél fennakadt, itt esélye sem volt) a Traktoron se biztosítás se műszaki és mindezen felül az egész Horvátországban történt. Eltelt lassan 6 hónap. Rendőri papírt nem kaptunk roncs az udvarban szerencsére édesapám már közlekedik. Neki korántsem olyan súlyos a sérülése mint amilyen neked. ( Bal combcsont alul felül törött de egyik oldali forgója sem sérül, jobb kéztő csontban enyhe repedés és jobb könyök ficam) de még mindig mankóval közlekedik, igaz ő nem lett munkaképtelen és a családdal sincs gond.
    Összességében azt akartam kihozni a dologból hogy mi megbíztunk egy amolyan biztosítási behajtót akik egy jogi cég és százalékra dolgoznak feltételeik azok hogy kérnek minden orvosi és rendőrségi papírt azaz ezeknek a másolatát és ők mindenféle ügyet intéznek a behajtott összeg 20%-áért. Igaz még nem tartanak sehol sem azonban ilyen feltételek mellett az érdek őket is hajtja így megtesznek mindent amint lehet. Javaslom felkeresését egy ilyen cégnek ha ez esetleg még nem volt meg.

    Sok sikert kívánok a továbbiakra.

  5. Szervusz!
    Először is kitartást és türelmet a továbbiakhoz, mert szükséged lesz mindkettőre.
    A facén már írtam a motoros közösség lapjára, akik megszellőztették a balesetedet és a segítségkérést, de itt is megteszem, hátha gyorsabban eljut hozzád.
    Egyedül, magánemberként esélytelen vagy a MABISZ-szal szemben.
    Mindenképp szakemberre van szükséged.
    Ne tétlenkedj, keresd meg Kiskőrösön a Regress-car szakértői céget.
    Régi motorosok ők a biztosítás témában, mindegyikük kiváló szakember, akik „átálltak a jó oldalra” és a bajba jutottakon segítenek.
    A mi balesetünk utóéletét is ők rakták rendbe és a végén 4x annyi kártérítést tettem zsebre, mint amit a „mezei” ügyvéd barátom vért izzadva ki tudott csikarni a biztosítóból.
    Úgy, hogy ez már a kárrendező cég sikerdíján felüli összeg volt.
    Előre nem kértek egy buznyákot sem, csak az ügy legvégén számoltunk el és nagyon korrektek voltak.
    Sőt, ha lett volna még elég türelmem (ezért írtam az elején, hogy arra szükséged lesz) és peres útra visszük a dolgot, akkor valószínűleg még sokkal több is lehetett volna belőle.
    De engem idegileg, szellemileg és fizikailag is lerombolt annyira a pereskedő, ide-oda rángató, orvosi vizsgálóból ki-orvosi vizsgálóba be folyamat, hogy nem vállaltam a még akár évekre is elhúzható, polgári peres szakaszt.
    Ne add fel és mielőbb vágj bele!
    Üdv és jobbulást,
    Gálos Csaba

  6. Kedves Ogerg! Hála az égnem nem ugyan az a problémánk. Nekem van Ügyvédem aki igeni jó.Én ezt a cikket azért csináltam-tattam,mert olyan jogsértések vannak a Mabisz és a vétlen sérültek közt amit orvosoltatni kell,hogy ne menjenek tönkre emberek élete mert a Biztosító így szeretne nyerészkedni a saját zsebére. Az Állam a mi jogainkat is vegye figyelembe ne csak a biztosítóét, hisz állítólag demokrácia van.

  7. Tisztelt Gálos Csaba!
    Köszönöm szépen aggodalmad. Van Ügyvédem,és jó Ügyvéd. A Regres-Car-rol had ne mondjak véleményt.Ők voltak az első ügyvédek akiket felkértem.Hidd el hogy okom volt hogy elbocsájtottam őket.
    Ez a cikk nem elsősorban azért jelenik meg hogy nekem segítsenek.Azért jött létre hogy felhívjam emberek figyelmét a jogsértő szabályokra ami a Mabiszt támogatja a sérültek szembe, hogy a saját zsebükre dolgozhassanak.Remélem meghaltja valaki a hangunkat. Amennyiben sikerül ezt a jogszabályt mérsékeltetni abban az esetben a vétlen sérülteknek nem kell 4-5 évet várni a kártérítésre.Üdvözlettel Mágus

  8. Magus

    Tiszta sor és értem válaszodat. remélem a mi ügyeink könnyebben mennek majd a tieidnél. Sok sikert és kitartást a harchoz.
    és igen szerintem demokrácia csak állítólag van de én nem hiszem, sajnos mostanában megmondják hogy nekünk mi a jó és sajnos ehhez jó pofát is kell vágni (már ha nem untuk meg a munkahelyünket)
    Sajnos ez a magyar valóság. Ez pedig nagyon szomorú 🙁

  9. Én nem motorozom baleset biztosítás nélkül, nem szúrok ki a családommal… Balesetek meg mindig vannak.

  10. Hali!

    Nekem midíg elszorul a torkom, ha motoros balesetről olvasok , vagy kapok hírt! 🙁 Most is ez történt !
    Írásod két témakörben ébresztett bennem gondolatokat!

    – Motorvásárlásnál nagyon meg kellen gondolni, hogy mekkora kölcsönt vesz rá fel az emberke.Továbbá, mindíg kellene némi tartaléknak lennie annak aki motorozik, mert, ha baj van akkor az hosszútávon is nagy nehézséget okozhat!! / természetesen ez nem Rád vonatkozik már , hanem akik most kezdenek el motorozni ! /

    – Remélem egyszer a motoros társadalomban is létrejön egy amolyan nonprofit féle szervezet, hogy a bajbajutott emberkéket ( PL: jogilag, anyagilag ) segítse. Akár még munkát is adhatna nekik ! Természetesen én a magamrészéről szívesen ajánlanám a adom 1%-t . Akár még évenkénti hozzájárulást is el tednék képzelni!

    – Természetesen kívánom Neked, hogy mihamarabb rendeződjenek körülötted a dolgok ! Bíztatlak arra is, hogy az igazadért harcolj továbra is, találd meg a fórumokat / TV,rádió stb. / Mert igazándiból értünk is teszed!!
    Köszi, Péter

    Más:
    – Én nagyon szeretem ezt a demokráciát és semmi pénzért se akarnék mást ,sőt !!!!

  11. Kedves Péter! Köszönöm szavaid,és együttérzésed.A Nonprofit szervezettel adtál is egy ötletet amit majd meg is próbálok megoldani 🙂 Viszont a demokráciát sajnos én hiányolom eme Országban. Remélem azért változni fog majd. Üdv István

  12. „A jogszabály ugyanis sajnos kimondja, hogy a MABISZ nem köteles kifizetni a kártérítést, ameddig a büntetőügyben nincs jogerős határozat. A MABISZ pedig az autós sebességünkre vonatkozó vádja – és felelősségének el nem ismerése – miatt közrehatásra hivatkozik.”

    Nem értem miért a MABISZ-ra mutogatsz, nincs még jogerősen tisztázva, hogy ki a hunyó a balesetben. Teljesen természetes, hogy nem fizetnek (ráadásul előleget azért már fizetett). Sehol máshol se fizetne a biztosító addig, amíg nincs jogerős döntés (csak józan ésszel végig kell gondolni, mi lenne akkor, ha fizet majd nem őt hozzák ki vétkesnek? Az, hogy ez elég egyértelmű ügynek tűnik, jogilag nem számít). Itt a másik fél, a rendőrség, és a bíróság a felelős (ki-ki a maga részéről), mert ennyi idő után sincs jogerős döntés.

  13. Kedves gabimany. Igen a jogszabály ezt írja elő. A Mabisz az én esetemben jogtalanul hivatkozik közrehatásra mert be van bizonyítva hogy nincs közrehatás.Ezért készült ez a cikk hogy elérjük hogy valaki módosítsa a jogszabályt és ne keljen hosszú éveket szenvedni,nélkülözni a vétlennek. Valószínű hogy te a Mabisznál dolgozol. Légyszíves add át üdvözletem főnökeidnek mert két levelet is iram a Mabisznak és válaszra sem méltattak.Pedig kötelesek lennének. Addig fogok eme jogszabály ellen harcolni amíg érdemben eredményt nem érek el.Már csak azért is hogyha téged is egy hasonló baleset ér ne kelljen tönkre menni az életednek.Kéz csók

  14. Nem vagyok MABISZ-s, de van némi jogérzékem, ami neked ezek szerint nincs. Amíg nincs jogerős ítélet, addig nincs bebizonyítva semmi (talán te is fel tudsz idézni pár olyan esetet a közelmúltból, ami nyilvánosságot kapott, és teljesen ellentétes szakértői vélemények születtek benne). És ezt a jogszabályt szinte biztos, hogy soha, senki nem fogja módosítani.
    Én tényleg együtt érzek veled, de itt nem a MABISZ ellen kell küzdeni, hanem azért, hogy ne fordulhasson elő az, hogy 2 évig nincs jogerős ítélet.

  15. A bíróság által,és a Rendőrség által felkért Műszaki szakértő igazolja hogy nincs közrehatás.Igen abban igazad van hogy nagyon lassú a nyomozás,és a jogorvoslat.Ebben én nem is vitatkozom.Van tudomásom olyan ügyekről ahol a szakértői vélemény után meg történt a kifizetés,hisz a Bíróság is ebből hozza meg az ítéletet.Én csak annyira szeretném ha megváltozna a jogszabály,hogy ha ezek a szakértői vélemények ténylegesen igazolják a vádlott hibáját akkor a Biztosítónak ne legyen joga tovább vissza tartania kártérítés kifizetését.

Vélemény, hozzászólás?