Soha nem fogom elfelejteni a Honda VFR800X ledes fényszóróival szerzett éjszakai szerpentines élményemet – a tesztben írtam is róla bőven. Hihetetlen érzés volt, amikor a tényleg szurok sötét szlovák szerpentinen a pengeéles fényhatárnak köszönhetően arról sem volt semmi fogalmam, hogy mettől meddig tart a sávom, nem hogy merre vezet majd az út. Nos, a 2016-tól gyártott Yamaha FJR1300 AE és AS változatainak pilótái már nem fognak ezzel a kínnal szembesülni.
A hangvillásoknak ez az első motorkerékpárja, amely kimondottan a kanyarok ívbelső oldalát bevilágító kanyarfényszóróval készül. Roppant egyszerűen oldották meg a mérnökök a feladatot: a túragőzös két ikerlámpájának felső vonalába három-három nagy fényerejű dióda került, amelyeket a menetvezérlő elektronika miatt úgyis meglévő dőlésszög-érzékelőtől érkező adatok függvényében kapcsol be- és ki a számítógép. Így minél jobban lapra merjük tenni a motort a kanyarban, annál nagyobb lesz a bevilágított terület is – hiszen logikusan annál gyorsabban is megyünk. A Yamaha mozgóképen is bemutatja, hogyan működik a rendszer.
Szintén örök emlékeim között szerepel, amikor sok-sok évvel ezelőtt először mehettem éjszaka a BMW K1600GT kanyar-xenonjával. Az egy sokkal bonyolultabb rendszer, azonban amikor az ember szembesül a hatásával – nem tudod olyan gyorsan döntögetni ívről ívre a motort, hogy a fény ne legyen folyamatosan pont vízszintes előtted -, nem is érti, hogy miért nem gyárt mindenki ilyet szériában. Hiszen annyival biztonságosabbá teszi az éjjeli motorozást, hogy az elmondhatatlan. (Persze tudjuk a választ: az ára miatt…) A Yamaha által is alkalmazott rendszer azonban sokkal egyszerűbb és olcsóbb – alig várom, hogy megérkezzen a 2016-os FJR1300 és a fél éjszakát végigmotorozzam vele!
Egyszerű és olcsó: ki-be kapcsolja a plusz fényforrást az elektronika és kész.
Bambi ellen nem tudom mennyit véd, de nem rossz.
Bambi ellen nem véd meg semmi, kizárólag a szerencse! 🙁
Ezért nem megyek este soha (mondjuk okom sincs rá).
Többet még akkor se, ha lenne ilyen rendszer.
Nagyon ötletes ez a megoldás is. Autóknál „hasonló” létezik. Hasonló mert a meglévő ködlámpával szórakozik az elektronika.
Mérnök fejjel pedig mosolygok… Német mentalitás: vizsgáljuk meg, hogy mi a legjobb megoldás és valósítsuk meg nem baj, ha egy kicsit bonyolult. Japán: Na ezt hogyan tudnánk minél kisebben egyszerűbben megoldani. 🙂
Kíváncsi lennék egy összehasonlító tesztre. Mackó? 🙂 🙂
Laly: a KTM már alkalmazza egy ideje. 😉 Úgyhogy ha párhuzamokat akarsz felállítani, akkor marad a „másoljuk le”…
Egyébként jobban nem tud működni, mint a K1600GT szintező xenonja, mert az gyakorlatilag hihetetlen módon tökéletes. De ha nagyjából hasonló hatékonyságú lesz, már szuper!
” De ha nagyjából hasonló hatékonyságú lesz, már szuper!”
Annyira hasonlít a kettö egymáshoz, mint a parizeles zsömle a bécsiszelethez.
Ráadásul a yamaha ledjei csak szórt fényt produkálnak. Olyan, mintha egy-egy kis távolsági kapcsolna be a megfelelö irányba. Nem a led szegmesekkel van a baj, mert meg lehetett volna ezt úgy is csinálni ahogy az Audi (Hella). Ott ugyanilyen ledek szépen irányított fényt produkálnak hasonlóan éles világos-sötét határral, mint a tompított.
(Ja, kérem, hogy ott egy szegmenshez 5 led tartozik, és mindegyiket egyesével csiszolják a szegmensnek megfelelöen?)
A videón is látszik, hogy jobb kanyarban ha jönnének szembe bizony belevilágítana a szebejövö szemébe. Igaz, hogy csak egy pillanatra, de akkor is.
Sajnos ezen (is) nagyon átjön az „kici óccó” mentalitás. 🙁
Eko: tudod hogy én meg csak a gyakorlati próbának hiszek. Megígérem, hogy megnézheted éccaka, mit tud a Mayaha. 🙂
Ok.
De ha megnézem meg kell írnod amit mondok róla! 😀
Akkor csak nappal mutatom meg. 🙂
Miért?
Így az olvasók több véleményt ismerhetnének meg amelyek vagy azonosak, vagy különböznek. 😉