Évek óta töretlenül hódít és egyre nagyobb teret nyer a retró, mint divatirányzat. Nincs ez másként a motorok piacán sem: számos gyártó kínál valamiféle múltba visszatekintő, ám modern technológiával készült kétkerekűt. Mindenki a maga ízlése és pénztárcája szerint válogathat attól függően, hogy milyen mértékben szeretne olyan gépet, amely valójában a régmúlt korok szellemét idézi vagy inkább csak a külső legyen régies, a beltartalom naprakész és abszolút friss. A francia Moto Mash neve ismerősen csenghet, néhány héttel ezelőtt volt már róluk szó – akkor egy könnyű túraendurót mutattunk be tőlük.
A Moto Mash Von Dutch 400 egy hamisítatlan scrambler, a stílusra jellemző összes ismertetőjellel. Nagyon eltalálták a külsejét a csigaevők: rajtszám a fényszóró felett, barna bőrülés, bőrszíjjal rögzített oldalsó burkolat, kézzel festett üzemanyagtartály és sárvédők, bandázs a kipufogón – egyenként is megérnek néhány perc szemlélődést, de az összhatás is igazán ütős.
A bringa szíve ugyanaz a kínai 391 köbcentiméteres erőforrás, amelyet már a 400-as Adventure vázában is megismerhettünk. A léghűtéses egyhengeres itt is 27 lóerőt teljesít – a számok alapján nincs túlfeszítve, a kérdés sokkal inkább az, hogy milyen minőségellenőrzés folyt a gyárban és milyen kvalitású blokkot kértek a sárgáktól. Mert alapvetően ma már nincs gond a kínai holmikkal – sokkal inkább azon van a hangsúly, hogy a megrendelő mennyit hajlandó fizetni a minőségi holmiért.
A fűzött küllős felniken elöl Metzeler Karoo 2-es terepgumi feszít, a hátsó kerékre érdekes módon más mintázatú gumit húztak. Elöl tárcsafék, hátul pedig dobfék lassítja a paripát. Ha igazán korhűen szeretnénk indítani a gépet, akkor berúgókarral is megtehetjük, ugyanis a gyártó efféle nyalánksággal is ellátta a Von Dutch-ot.
Mindössze 200 darabot készítenek belőle, amely valószínűleg a magas vételár ellenére is el fog fogyni. Egy 400-as francia-kínai motorért 6’500 eurót, azaz csaknem 2 millió forintot elkérni nem az a „bolondnak is megéri” kategória, de egy megnyerő menetpróba után lehet, hogy sokan elcsábulnak.
Hát, a 2 millióhoz hozzácsapunk még valamennyit és megvan egy brit vagy japán retro motor.
De egy SR 400, ami tök így néz ki, ugyanennyi…
Az új kiadású SR400 lehangolóan gyenge és élettelen motorka, sajnos. Ezt ugyan még nem próbáltam, lehet ebben is csalódnék. Az SR-re nagyon rá voltam izgulva, aztán, mikor kipróbáltam, hatalmasat csalódtam. A 250-es YBR-nek jobb a menetdinamikája, mint az SR400-nak. 🙁
Szerintem is túlárazott az SR, és olyan mint egy felpumpált 125-ös…de ha már a „legjellegtelenebb retro motort” kéne megvennem akkor inkább azt mint egy francia-kínait:)
Lecsengeni látszik a cafe-racer láz, jöhetnek a scramblerek.
Nem azt mondom, hogy nem néznek ki jól, de manapság nincs sokszínűség, mindenki ugyan azt a csontot rágja. Mintha eltűntek volna az egyéniségek – pedig éppen azt akarnák kifejezésre juttatni…
Azért nincs ezekből olyan sok, pláne nálunk.
Tény hogy a cafe- és retro-, scrambler vonalban már tizenéve hoznak ki modelleket a gyártók és ugyanennyi ideje hallunk, olvasunk róla, de úton én csak pár olyan darabot láttam.