Majdnem azt írtam, hogy a Honda a nagy válság után milyen finom érzékkel bombázta a nyugati motorosokat ésszerű és jó motorokkal/robogókkal, de közben eszembe jutott, hogy ha az összes motoreladás megszűnne Európában és Amerikában, akkor nagyjából egy hónapnyi Távol-Keleti profitjuknak kéne búcsút inteni. Innen látszik, hogy egyáltalán nem lenne szüksége ránk az aranyszárnyas márkának, mégis egyre-másra jönnek ki az európai ízlésnek megfelelő nagymotorok és robogók.
A Forza 125-öt tekinthetjük előd nélküli járműnek, mivel az S-Wing 125 inkább megnyomorított nagyrobogónak akar látszani, míg a PCX lekönnyített belvárosi vagány. A FORZA jelenleg az egyik legnagyobb felépítményű nyolcadliteres robogó, amit a piacon lehet kapni. Ez egy rendes európai ingázónak komoly szempont lehet, főleg azokban az országokban, ahol autójogosítvánnyal lehet vezetni ezt a kategóriát – de még nálunk is a B125-tel.
Mr. Nagura, a Forza 125 tervezéséért felelős gárda projektvezetője elmondta: „Csapatom célja a tökéletes 125-ös robogó megalkotása volt, ami minden területen képes a legjobbat nyújtani. Mivel nagyszerűen megy autópályán, városban pedig kategóriája legfürgébb gyorsulását nyújtja, ennél ideálisabb ingázómotor aligha létezik. Mindezt egy olyan stílusos, prémium minőségű koncepcióként tálalja, amelynél különösen nagy hangsúlyt kapott a használhatóság és kényelem.”
Az erőforrás vélhetően ugyanaz, mint az S-Wingben, csak a löket nőtt egy tized milliméterrel, valamint a teljesítmény egy lóerővel. Tengelytávra megegyezik a mini-díványrobogóval, azonban minden dimenziójában nagyobb annál, még a futómű is combosabb. Start-stop rendszerrel is felszerelték a különösen alacsony belső súrlódású erőforrást, és elérhető hozzá blokkolásgátló is. Egészen prémiumszagú, hogy fénydiódás (LED-es) világítással szerelték fel. Külön pacsi jár a fix szárú visszapillantókba integrált irányjelzőért. Bónuszként kettő darab rendes sisak elfér a csomagtartójában, ami még a sokkal nagyobb gépeknél sem általános. Bruttó vételára jelenleg 1’480’000.- forint.
„különösen alacsony belső súrlódású erőforrás”
Golyóscsapágy sikló helyett, szóró olajozás kényszer helyett.
Csodálkoznék ha ez az erőforrás megérné a hátszámjegyű óraállást. Eldobható műanyagmotor a mának. 🙁
„Innen látszik, hogy egyáltalán nem lenne szüksége ránk az aranyszárnyas márkának”
Szerintem Európa (a nyugat) ad egyfajta presztízst ezeknek a márkáknak: hogy itt is jelen tudnak lenni a jó minőséggel.
„Golyóscsapágy sikló helyett, szóró olajozás kényszer helyett.
Csodálkoznék ha ez az erőforrás megérné a hátszámjegyű óraállást.”
Fura lenne ha az 50 évvel ezelőtti szóró olajozást használnák itt is (hajtókar állal felhordott olaj stb), biztos hogy a csapágyak megfelelően kapnak olajat és a hűtésük is megoldott.
A golyóscsapágyakra való átállás elterjed manapság, megfelelő méretezéssel (és persze a szerviz intervallumok betartása mellett) miért ne bírna ki sokat?
(Amúgy szerintem egy átlag 125-ös golyós volt mindig is)