Az Analog Motorcycles tulajdonosa, Tony Prust saját használatra készítette ezt a nagyon vonzó motort. A kiindulási alap egy T120-as Triumph Bonneville volt, a végeredmény pedig egy végtelenül letisztult szépség, sokkal hagyományosabb megjelenéssel, mint a műhely által többnyire épített egyéb motorok. No de azok a vevőknek készülnek, ez pedig a tulajnak.
A vas az El Matador nevet kapta, és Tony jó két évig építgette saját ízlése szerint, ameddig tökéletes nem lett. A váz egy 1968-as Triumphból származik, azonban merev végződést kapott (Dave Byrd munkája) – magyarul a hátsó rugózás egyetlen eleme maga a nyereg. Erre mondják, hogy férfiaknak való cucc!
Az erőforrás egy 1972-es T120-ból származó 650 köbcentiméteres soros kéthengeres, amelyet a brit márkára szakosodott Morrie’s Place műhely szakembere, Ed Zender újított fel. A blokkot fekete fényezése jól kiemeli az elegáns motor vázából, amely matt fémszínű festést kapott.
A kipufogók a Lowbrow Customs-től érkeztek, így a sorkettes hangja egész biztosan kellő akusztikai élményt nyújt. A primer hajtást a Bob Newby Racing készítette, de még a rajta látható részben nyitott fedél is külön mestermű, amelyet a Prust and Zander alkotott az El Matador számára.
A motor elejére kanyarodva Tony Prust egy hatvanas évekből származó BSA villáit építette be. Ezek egy 19-es fűzött felnit fognak közre, míg hátul egy Harley-Davidsonból származó 16-os ráfot ölel körül a merev váz. Mind a két keréken a Kenda K671s dual-sport abroncsai feszülnek – hiszen a kor szellemének megfelelően ez a motor (elvileg) nem csupán aszfaltos használatra készült.
Az első és a hátsó világítás teljesen kézileg készült csodaszép sárgaréz színű lámpákból áll, ezekhez illeszkedik a szintén teljesen egyedi hátsó sárvédő – a 7 Metal West munkája -, a nyereg rugói, a benzin- és olajcsövek, a tankon levő dekorációs elemek és a markolatok.
A végeredmény némileg gótikus jellegű, nagyon old-scool megjelenésű gép lett, talán az egyik legszebb motor, amely valaha is egy Triumph T120 Bonneville alapjain felépült.
