forrás: Motorcyclenews
forrás: Motorcyclenews
forrás: Motorcyclenews
forrás: Motorcyclenews
forrás: Motorcyclenews
A tervezés az üléspozíciótól indult, amely kényszerűen meghatároz számos kérdést a motorkerékpár felépítésében. A kiindulási pont a jobb légellenállás volt, amelyet elsősorban alacsonyabbra helyezett motorossal lehet biztosítani. A probléma, hogy alacsonyabbra helyezett pilótával a lábtartók közelebb kerülnek a talajhoz, amely így korlátot jelent a motor bedöntésekor.
A mérnökök felismerték, hogy nem feltétlen baj, hogy ha lejjebb vannak a lábtartók, amennyiben egymáshoz közelebb lehetne őket tenni. Ez a hagyományos motorépítéssel nem lehetséges, hiszen ott helyezkedik el a sebességváltó vagy a lengővilla. Az újfejlesztésű hajtáslánccal a lengővilla sokkal keskenyebb lehet a motor eleje felé eső részénél. A hajtás láncok és kardántengely kombinációjaként halad hátra, amely lehetővé teszi az egészen elkeskenyedő felépítést. Így a motoros – kissé csámpásan ugyan – de jóval alacsonyabban ülhet.
Az első futóművet is újratervezték, amely egyoldalú lengővillát alkalmaz, így nincs szükség a szokásos villára, sőt még vázra sem, az első és a hátsó lengővillák közvetlenül a motorblokkhoz vannak rögzítve. A korszerű szénszál-erősítésű anyagok használatával, ez a koncepció könnyebb lehet mint a megszokott motorkerékpárok. A tervek szerint egy ezer köbcentis 200 lóerős motorral mindössze 120 kilogrammot nyomna.
Ilyen motort egyelőre nem építenek, de a számítások és komputeres szimulációk remek légellenállásról tanúskodnak. A kisebb homlokfelület és a jobb alaktényező miatt, közel kétszer aerodinamikusabb mint versenytársai. 170 lóerővel 350 fölötti, 210 lóerővel 380 feletti csúcssebességre lenne képes.
